...nem túlságosan régen, egy gyöngyös blogban olvastam, hogy a gyöngyfűzés felér egy meditációval. Eleinte csak legyintettem: meditáció? Hisz én kötök/horgolok/gobelinezek, és ezek valóban jól kikapcsolnak, de meditációnak nevezni a gyöngyfűzést... ugyan, miben más ez, mint a többi?
A gyönyörű kék üveggyöngyök és a velük való munka ébresztett rá, hogy igen, ez tényleg más. Valahogy máshogy kell rá koncentrálni. A kötés-horgolás mintái "belemennek" az ember kezébe, egy idő után minimális figyelmet igényelnek. A gobelin meg túlságosan is sokat, ráadásul az én rossz vén szememmel...
Ez a kettő között van, olyan nehézségi szinten, amely nagyon jól stimulál valami... nem tudom mit az agyban, a gyöngyök ritmikus ismétlődése, az egész ritmusa, üteme, a változatos színek és formák - az emberben elzsongul a fájdalom, és valami ős békesség és belenyugvás lesz úrrá a lelkemen.
Fűzés közben eszembe jutott már többször is, hogy régen az imádkozáshoz rózsafüzért használtak - nem véletlenül.
Mostanában minden este imádkozom. Gyöngy-imákat.
Rúzsa Magdi: Gábriel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.