2014. március 10., hétfő

Az ember olyan, mint a fák

...húsz évesen alig várja, hogy kikerülve a faiskolából, jó termőtalajban gyökeret verve kiterebélyesedhessék. Lombjaival a szél játsszon, ágai közt menedéket leljen rigó, mókus...

Negyven évesen, a fatelepen, a kivágott rönk már csak abban reménykedhet, hogy alkalmasnak találják őt még valamire: megteszi polclapnak, vagy ágykeretnek, nem lesz belőle azonnal tüzelő. Persze ez azon is múlik, a Természet örök törvényei szerint, hogy mire van nagyobb szükség. Mert minél hidegebb a tél, annál több tüzelő kell..

(Gerendának az ilyen nem jó, nem  is álmodozhat róla. Hisz nem fejlődött elégségesen, eléggé hosszú ideig, (satnya volt a talaj? túl erős a konkurrencia? most már mindegy). Bármi is az ok, egy biztos: kevés a teherbírása.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.