Egy archeológus teknőjében,
a tisztító vegyszeres lében:
Ott találok rád,
mikor melléd ejtenek,
Hát itt vagy - mondod - drágám,
szép csiga hercegem.
És a kutató boldogan nevet:
A triászból valók,
fantasztikus lelet.
Belőlük lettek
a bonyolult rendszerek,
az állatok, s nem kevésbé
az emberek.
Aztán helyet szorít nekünk
a múzeumi tárlókban:
Én szemben veled és te szemben velem,
nézlek, nézel és kérdezel:
Szép csiga hercegem,
nem vagy te túl öreg?
Ugyan - felelem -
aki először lát, azt sem tudja,
júra-e vagy triász.
Mit számítanak
a milliónyi évek,
ha testkövemmel végre
hozzád érek.
(A Nő a tükörben FB oldalról ollózva. Szeretem.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.