Laptop nélkül legfeljebb csak a Fészbukkra tudok belesni igen buta "okos"telefonom segítségével... de hogy kicsit még tovább fokozódjon a helyzet, ma reggelre az is sztrájkba kezdett, a Messenger új verziója nélkül nem tudtam elolvasni még az üzeneteimet sem.
...az elmúlt napokban volt alkalmam elgondolkodni a vágyaink, kívánságaink teremtő varázshatalmán. Arra jöttem rá, hogy amit igazán kívántam (lehet, hogy nem pont akkor, és nem az elképzelt formában) végül mindig elérkezett hozzám. ...és arra is, hogy ezek a "beteljesedések" sosem hozták meg a vágyott megelégedettséget. Sőt, általában újabb problémákat hoztak.
Kis példa erre a mostani eset a médiadiétával - arra nem gondoltam, hogy ez ilyen formában fog megvalósulni, és mély zsebbenyúlással, (és egyéb életterületek hátrányos érintettségével) lehet csak helyreállítani a "normális" állapotot...
Mivel az idei évi költségvetésem immár igen kihegyezett, ezért nem is tudom, hogyan fogom tudni megoldani ezt a problémát...
De pánikot mégsem érzek, pedig ez egy rendkívüli tétel.
Érdekes változás ez is bennem.
De nem az egyetlen.
Végiggondoltam eddigi párkapcsolataimat is - és rájöttem, hogy mindig a kívánságaim hozták a bajt a fejemre.
Fiatal lányként semmire sem vágytam, csak arra, hogy szerethessek.
Megkaptam ennek a lehetőségét.
Merőben egyoldalú volt.
Majdnem belepusztultam.
Aztán azt kívántam, hogy engem szeressenek.
Ez is eljött.
...a szerelem merőben önző érzelem.
Az idő múlásával a szerelem elmúlt, az önzés megmaradt.
Idővel, sok hányattatás után, beértem volna a stabilitással.
A stabilitás jó dolog, de az élet nem egy megkövesedett lenyomat, az élet út, melyen együtt kellene haladni.
Ez után a felismerés után pár napig arra vágyódtam, hogy legyen igazi társam, akivel együtt tudunk ballagni az Úton, kézen fogva.
Azután arra gondoltam, hogy lehet, hogy az nem is lenne nekem való.
Mostanában már csak azt kívánom, hogy ne az én kívánságaim teljesüljenek, csak az jöjjön el hozzám, ami nekem jó.
És ettől igazán szabad lettem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.