Hogy miért vihar és napsütés? ...mert az élet már csak ilyen. Viharok jönnek-mennek. Aztán elcsitul az orkán, és kisüt a várva-várt nap. Olyankor az ember felsóhajtva hátradől, behunyja a szemét. Végre - ha rövid időre is - de érzi a napfény ízét...
2013. november 14., csütörtök
Szemelvények egy beszélgetésből
"...az ilyen nők arra valók, hogy megkössék a szabad gyököket. Hálás vagyok nekik."
"...a férfiak olyanok, mint az elektronok: a gyengébb ellenállás irányába áramlanak. ...mi meg, szegény buta nők, azt szeretnénk, ha az erősebb ellenállás felé haladnának. És nem teszik, mi meg szenvedünk. Pedig ez csak fizika."
"vonalat? Nem mondtad neki, hogy ..ssza meg a vonalát? ...nem tűnt fel neki, hogy ez nem egy vonal, hanem az Ő élete is? Ő választotta? Ő választott téged?"
"Én a magam részéről már annak is örülnék, ha ez tényleg egy vonal lenne. Egy vonal tart valahonnan valahová, ahhoz lehet viszonyítani: közeledni, távolodni... de ez a vonal nem is vonal. Voltaképpen csak egy pont. ...de az élet nem egy pont. Nem egy statikus dolog..."
"A férfiaknak pótanya kell, aki megsimogatja a buksijukat."
"Tudod, mi nem párkapcsolat a mai világban? Ha otthon tévézel, magadnak főzöl vacsorát, és nincs kivel beszélgetned. Ez nem párkapcsolat. Ezen túl minden más az, amit annak gondolsz."
"A szerelem elhatározás kérdése. Bármikor, bárkibe szerelmes lehetek. Hatalmas lélekkel hatalmas szerelmeket élhetek meg. Csak ne várjak viszonzást."
"A szerelem mértéke a lélek nagyságától függ."
...jobb volt, mint egy pszichoterápia. Legalább fél napig jól voltam tőle.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.