Végighallgattam a múltkor a Trudi barátnőnk által megosztott hosszadalmas és bonyolult asztrológiai magyarázatot az előttünk álló félév várható nehézségeiről - borzongtam, és borzongok most is, ha rágondolok. Nagyon mélyre mentek a szavak, az intelmek - megfoghatatlan változás indult el bennem, mikor rádöbbentem, hogy a próatételeknek még messze nincs vége. Valamiféle felmagasztosulás ez a folyamat, teljesen érthetetlenül, de így van.
Előtte voltam az ultrahangon a vesefájdalmaim miatt, amik a Körösben való úszkálás után felfokozódtak - s bár az ultrahangon veseügyileg megnyugtattak, hogy semmi extra, csak a szokásos kőbánya, vélhetően felturbózva egy vesegyulladással - de találtak is valamit. A valami 62*70 mm nagyságú jelenleg és a méhemben található. Ha szerencsém van, akkor csak myoma. A gyógyszer mellékhatásai között az a gyakoriak között szerepel. A rosszindulatú daganat a ritkák között. Hurrá. Kész szerencse.
Hát ez ki fog derülni az elkövetkező hetekben, úgy augusztus közepéig. Lesz CT, tumormarkerek, csupa nyalánkság.
Furcsa módon ez az új információ sem hozott újabb rettegés-hullámot; nyugodtan és méltóságteljesen kezelem az ügyet; részint talán azért, mert matematikailag kevés (bár mérhető) esélyét látom a rosszindulatúságnak; részint pedig furcsa módon valami méla biztonságérzet, vagy inkább a sors akaratába történő belenyugvás van rajtam, mely szerint lesz, ahogy lesz; ha meggyógyulok, jó, ha meghalok - úgy is.
Nekem egyetlen feladatom van az elkövetkező időszakra, bármeddig tartson és bármilyen nehézségeket is hozzon: ragyogni.
Az arcvonásaim is változnak, fura módon visszafelé, mintha fiatalodnék - ez lehet az Avon csodakencék hatása ("Törődj magaddal!" - milyen régi mondás ez, sosem hallgattam rá; el kellett kezdjek avonozni, hogy elkezdjem); lehet a lassan meginduló fogyás is az okozója - de telán nem kis részben ez a lelkiállapot. Békés, méltóságteljes, sugárzó, stabil- Állandó, mint a Sarkcsillag - melyről a jóslat szól.
Tehát semmi más dolgom nincs... semmi, ami valóban fontos, csak ez az egy.
Hisz mindannyian Fények vagyunk, s azért vagyunk itt, hogy egymás lelkébe lopjunk egy-egy kis fényszilánkot.
