Ma igazán nagyon ügyes voltam. Kitakarítottam a házat, helyreállítottam a konyhát, meglocsoltam a szobanövényeimet, kimostam három adag ruhát, elmosogattam egy csomó régi fűszeres üveget (terveim szerint a gyöngyfűzős cuccokat fogom tárolni bennük), három fogásos ebédet készítettem (jó, viszonylag egyszerűeket: rántott levest, rizibizit rozmaringos csirkecombokkal, máglyarakást), majd délután négy órakor még arra is volt energiám, hogy kimenjek ásni. Ily módon sikerült (évek óta először) felásni a ház melletti kis virágos kertet. Elültettem a múlt héten vett öt tő árvácskát, és a bazsalikomot, amely túlélte a telet. Rá kellett döbbennem, hogy mást egyelőre nem fogok vetni, mert a tavalyelőtti magok közül csak a fóliázott bab élte túl a téli penészedést. Viszont a virágágyba virágokat és - legfeljebb - fűszernövényeket szeretnék.
Ebből viszont az következik, hogy kell még ásnom. De nem bánom. Megjött a kedvem hozzá. :)
Holnap reményeim szerint az almafa következik, a fölső alatt pedig összegereblyézzük a két éves gallyakat :( és a szemetet. Nem fogunk unatkozni.
Azt hiszem, hogy ez a szépséges kert megérdemli, hogy jobb gazdája legyen... és én szeretnék is jobb gazda lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.