2011. november 14., hétfő

Ákos vagyok, de hódítani akarok

Mostanában Ákos vagyok.
...nem önérdekből lettem Ákos, és tulajdonképp eleinte idegen is volt a szerepkör számomra, de később belemelegedtem. Ákos sármos, kicsit léha, kicsit beképzelt, de ez jól áll neki, és Szösziboszit kiválóan tudja szédíteni. Pláne, ha Szösziboszi is szédülni akar. Látványosan, a karjaiba :D
Nem is olyan rossz dolog udvarolni egy csinos, szőke lánynak. Na azért meg nem csókolnám, de igazán jó játék. És mindezt csak azért, hogy egy struccfiú végre kihúzza a fejét a homokból.
Mi minden történt már annak a struccfiúnak a kedvéért! Ha tudná! Egész kamuosztagok állnak készenlétben, csak azért, hogy végre a megfelelő irányba haladjon az élete. Mert a struccokat szeretik a lányok. És akit szeretnek a lányok, annak jó... ...de ez is nagyon nehéz ügy, mint mindig, minden struccnál... mert a struccok attól lesznek struccok, hogy olyan problémával szembesülnek, ami meghaladja az energiájukat. Saját képességeikben nem bíznak, saját magukkal elégedetlenek, és emiatt nem képesek megfelelően szeretni a társukat sem. A nők pedig pontosan érzik a strucc kínjait, és annál jobban szeretik, és vele nyűglődnek. Struccot szeretni tehát nehéz dolog. ...de mégis mindig megpróbáljuk... csapatostól....:D
...osztódással szaporodnak körülöttünk a kamuregek, egy valódi embernek már két-három "álruhája" is van, mindenki mindenkit megfigyel, heccel, bizonytalanságban tart. Bonyolódnak a szálak. Csak legyen az a varrónő, aki a végén rendben elvarrja mindet.
Ákos például hol Szösziboszi, hol Sportszelet körül fordul elő, épp az aktuális célnak megfelelően. :D De vannak itt más kamuregek is.
Lajos és Annamari szerelmét például Veled játszottam el. Annamari Szösziboszi álruhája volt eredetileg, de azután cseréltünk, megkapta helyette Ákost, hogy Te és én játszhassunk még egy kicsit.
...kellett az nekünk, mert muszáj volt megvallani a nyílt színen, amit érzünk, úgy, hogy a többiek ne kössenek belénk. Így aztán azok a csúnya paraméterek közelebb kerültek egymáshoz... és immár senki nem fűzött a dologhoz kritikai megjegyzéseket. Mennyire jól esett az mindkettőnknek! ...csak megdorgáltál, mert ügyetlenül játszottam a szerepet, nem úgy írtam, mintha most ismerkednénk, hanem mint aki már szerelmes... nem bírtam magammal a boldogságtól.
Így maradt abba ez a játék, a Kisérdemű kevésbé éles szemű tagjai most azt gondolják, hogy Annamari és Lajos boldogan kiregisztráltak és élnek szépen kettecskén.
...pedig mi itt vagyunk, nem is fogjuk elhagyni a terepet, én ebben most már teljesen biztos vagyok, mert kell Neked ez a kis játék, és nekem is jól esik. Hálás vagyok az oldalnak, mert mindkettőnk lelke gyógyul, amióta itt bohóckodunk. ...egymástól? a többiektől? nem tudom, csak annyit, hogy nagyon jó érzés.
Most már pontosan tudom, hogy nem fogsz lecserélni, mint egy kopott szőnyeget, hogy bízhatok Benned, hogy bármiben támaszkodhatok Rád. Annyira szép szerelmet kaptam Tőled már eddig is, amilyenben még sosem volt részem. Pedig még nem vagy képes kimondani a szót... még nem. De én türelmes leszek. Megvárom. Megvárom, amíg el mered magad engedni mellettem, amíg nem érzed majd a múlttal szembeni árulásnak ezt a vonzalmat, amíg fel mered vállalni önmagad előtt. Várok. Csendben. Hálásan, hogy várhatok.
Nothing Gonna Change My Love For You

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.