...ezt az írást egy naplótársnő tette fel, a DJ J-vel történt ereszd el a hajamat után (Fácán! Bagoly! Szelíd galamb! ...jó, legyen réti héja! BÁRMIT, CSAK KAKAST NE! Azok előbb csípnek, aztán gondolkodnak...)
...Hát igen. Az élet kegyetlen játék. Az ész pedig nélkülözhetetlen a győzelemhez...
Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy gazdaságban száz tyúk és az öreg kakas A tyúkász - aki már maga is benne járt a korban - átérezvén az öreg kakas helyzetét, úgy gondolta, ideje lenne fiatalítani.. El is ment a piacra, s hazaállított egy fiatal hím baromfival, aki imígyen szólt öreg társához: - No most urambátyám, csak nyugodtan húzódjon a szemétdomb sarkába, a továbbiakban ellátom én ezt a száz tyúkot! Az öreg - félve a nyugdíjjal járó hátrányoktól - kompromisszum készen állt a kérdéshez... - Ugyan öcsém! Nagy a baromfiudvar, sok a tyúk, megférünk itt ketten is. Osztozzunk meg fele-fele alapon. Tiéd ötven, nekem is marad annyi! - Hogy gondolhatsz ilyet urambátyám! - replikázott a fiatal kakas - Csak nem képzeled, hogy a vörös diplomámmal, többször százhúsz órás tanfolyamaimmal, manager szemléletemmel belemegyek ilyen alantas alkuba? Enyém mind a száz! - Jól van öcsém, de legalább tízet hagyj nekem, mégse töltsem haszontalanul öreg napjaimat... - Szó sem lehet róla! Az én peckes sarkantyúmnak, égővörös tarajomnak, érces hangomnak, hatalmas teljesítménymutatómnak - már megbocsáss - a te korodban nyomomba se érhetsz. - Azért próbát tehetnénk... - ... próbát? - Azt! Fussunk versenyt itt a kerítés mellett. Aki nyer, azé a száz tyúk! - Versenyt? Futni? Veled? - Persze. Korunk a verseny kora, miért ne? Ebben is maradtak. Felálltak a rajtvonalra, s a legöregebb tyúk kárálására megkezdődött a verseny... Szedte a lábát az öreg, taktikusan szaladt utána a fiatal, beosztva erejét a hajrára gondolva, mikor éktelen dörrenés hallatszott, s a fiatal kakas véres tollcsomóként kenődött föl a kerítésre... A gazdaság tornácán éktelenül káromkodott a tyúkász, miközben újratöltötte a puskáját: - Már a harmadik kakast veszem meg, és ez sem a tyúkokat szereti....
Mottó mára!
Mindegy, hogy hogyan telt a mai nap ...
Mindig emelt fővel kell hazamenni!
...Hát igen. Az élet kegyetlen játék. Az ész pedig nélkülözhetetlen a győzelemhez...
Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy gazdaságban száz tyúk és az öreg kakas A tyúkász - aki már maga is benne járt a korban - átérezvén az öreg kakas helyzetét, úgy gondolta, ideje lenne fiatalítani.. El is ment a piacra, s hazaállított egy fiatal hím baromfival, aki imígyen szólt öreg társához: - No most urambátyám, csak nyugodtan húzódjon a szemétdomb sarkába, a továbbiakban ellátom én ezt a száz tyúkot! Az öreg - félve a nyugdíjjal járó hátrányoktól - kompromisszum készen állt a kérdéshez... - Ugyan öcsém! Nagy a baromfiudvar, sok a tyúk, megférünk itt ketten is. Osztozzunk meg fele-fele alapon. Tiéd ötven, nekem is marad annyi! - Hogy gondolhatsz ilyet urambátyám! - replikázott a fiatal kakas - Csak nem képzeled, hogy a vörös diplomámmal, többször százhúsz órás tanfolyamaimmal, manager szemléletemmel belemegyek ilyen alantas alkuba? Enyém mind a száz! - Jól van öcsém, de legalább tízet hagyj nekem, mégse töltsem haszontalanul öreg napjaimat... - Szó sem lehet róla! Az én peckes sarkantyúmnak, égővörös tarajomnak, érces hangomnak, hatalmas teljesítménymutatómnak - már megbocsáss - a te korodban nyomomba se érhetsz. - Azért próbát tehetnénk... - ... próbát? - Azt! Fussunk versenyt itt a kerítés mellett. Aki nyer, azé a száz tyúk! - Versenyt? Futni? Veled? - Persze. Korunk a verseny kora, miért ne? Ebben is maradtak. Felálltak a rajtvonalra, s a legöregebb tyúk kárálására megkezdődött a verseny... Szedte a lábát az öreg, taktikusan szaladt utána a fiatal, beosztva erejét a hajrára gondolva, mikor éktelen dörrenés hallatszott, s a fiatal kakas véres tollcsomóként kenődött föl a kerítésre... A gazdaság tornácán éktelenül káromkodott a tyúkász, miközben újratöltötte a puskáját: - Már a harmadik kakast veszem meg, és ez sem a tyúkokat szereti....
Mottó mára!
Mindegy, hogy hogyan telt a mai nap ...
Mindig emelt fővel kell hazamenni!
...inkább ne vígasztaltad volna...:)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.