2011. október 29., szombat

Reinkarnáció / Egy király halálához


A lélekvándorlással kapcsolatos élményemről... (májusi levél részlet)

Régen, bár nem tagadtam, nem is hittem benne. Úgy voltam a kérdéssel, ahogy az emberek egy olyan dologgal lehetnek, melyet sem megerősíteni, sem megcáfolni nincs módjukban. 
Aztán, harminc éves koromban, történt velem valami.

Május volt, érett a három fányi cseresznyém. És én, ahogy szoktam, felmásztam a fölső fára cseresznyét szedni.
Akkor (is) épp nagyon hajszolt voltam. Könyvelőirodában dolgoztam. Május a mérlegkészítés ideje. Szombat volt, és azt gondoltam, gyorsan szedek cseresznyét, aztán bemegyek dolgozni, hogy határidőre meglegyek a munkámmal.
Ez reggel 6 órakor volt.
(Tudnod kell: reggelente nehezen találok magamra. Szédelgek. Két vödör kávé. Főleg ha amúgy is túl fáradt vagyok).
Nem ragozom tovább: fél 7-kor már a fa alatt feküdtem kiterülve.

Na az a pár perc.
Amíg eldőlt az életem.

Amikor földet értem, a gerincemen oda-vissza végigfutott az ütközés okozta erőhatás. Egy pillanatra azt hittem, hogy megúszom, mert elegendő a csigolyák mozgása a csillapításhoz.
De nem. Pici roppanást éreztem.
Azután iszonyú fájdalmat. A hátamban, fönt, kissé bal oldalon.
És utána nem kaptam levegőt.
Nem tudtam kommunikálni.
Semmire nem voltam képes.

Viszont... (hú hogy kezdjem el??)

Talán emlékszel történelemből II. Lajos királyra? 
Ha nem, segítek. (Sokáig én sem emlékeztem). Íme az életrajza:

II.Lajos király Budán született 1506 július 1.-én,meghalt Mohácson 1526 augusztus 29.-én.Magyarország,Horvátország,Csehország királya.A török hódoltság elötti utolsó magyar király,aki az egész középkori Magyar Királyság felett uralkodott.Apja II.Ulászló király 1456-1516.Édesanyja Foix Anna (Anne de Foix) Candale grófnöje 1484-1506.Édesanyja,Lajos születése után,gyermekágyi lázban meghalt.Lajos hat nyelven beszélt folyékonyan,magyar,latin,cseh,lengyel,német,francia,de értett olaszul is.Kiváló vívó,és táncos volt.Lajos beteges, de értelmes gyermek volt. Apja, hogy biztosítsa egyetlen fia számára a koronát már 1508. junius 4.-én,Székesfehérváron magyar királlyá, és 1509.május 11.-én, Prágában cseh királlyá koronáztatta. Így apja halálakor gond nélkül foglalhatta el a trónt az akkor tízéves fiú.Öröksége egy kiürült kincstár,és egy pártküzdelmektöl megosztott ország volt. A Habsburg-Jagelló házassági szerzödés értelmében 1515 nyarán lengyel kezdeményezésre létrejött a bécsi találkozó II.Ulászló magyar király, Jagelló Zsigmond lengyel király, és Habsburg Miksa német-római császár között. Magának a találkozónak a költségeit az augsburgi Fuggerek állták, és Bécsben a bankárház feje, Jakab is személyesen megjelent. Ennek oka az volt, hogy az 1514-es országgyülési végzések a Fuggerek érdekeivel ellentétes rendelkezéseket tartalmaztak.A bécsi találkozón a három uralkodó elhatározta a még gyermek (6 éves) Lajos házasságát Habsburg Máriával, Miksa császár unokájával. Ugyanakkor megállapodtak abban is, hogy Ulászló halála esetén Lajos gyámja Miksa és Zsigmond lesz.Miksa emellett fiává fogadta Lajost.1519 Január 12.-én meghalt Miksa császár,akinek fogadott fia volt Lajos.Erre alapozva Werböczy István nádor megpróbált közben járni a német birodalmi förendeknél hogy Lajos legyen a Német-Római császár,de céljait a rendek ellenállása miatt nem tudta megvalósitani.1521 Nyarán a kialkudott hozomány nélkül érkezett Magyarországra választott kedvese Habsbug Mária.Tényleges egybekelésükkor Lajos 16,Mária 17 éves volt.A fiatalok hamar egymásba szerettek,Mária erélyes kézzel állt ki férje mellett.Megpróbálta megerösiteni a központi hatalmat,és a központi pártot,de törekvései elbuktak a rendek ellenállásán.1522 Februárjától 1523 májusáig Lajos Csehországban tartozkodott,hogy az ottani ügyekben intézkedjen,és a törökök elleni harchoz segitséget szerezzen.1523 Május 4.-én Budára országgyűlést hivott össze,ahol leváltotta Báthori nádort tisztségéböl,és Szapolyaitól visszakövetelte a királyi zálogbirtokokat.1523 Októberében-decemberében Bécsújhelyen tárgyalt Ferdinánd főherceggel,Krzysztof Szydlowiecki lengyel kancellárral,cseh főurakkal,pápai,moldvai követekkel.Tomori Pál 1525 öszén értesült róla hogy a szultán seregeivel hadjáratot készit elö az ország ellen.Mégsem történt semmi az ország megerösitése érdekében.Igy 1526 tavaszán,amikor a török hadak megindultak,sebtében kellett a magyar sereget felállitani.II.Lajos mindössze 20 évesen nagy bátorságról tett tanubizonyságot,mikor felvállalta a csatát Mohácsnál a török túlerövel szemben.A vesztes csata után,menekülés közben a Csele patakba fulladt,bár voltak olyan vélemények is,hogy meggyilkolták.Holttestét Szapolyai János megkerestette,Székesfehérvárra vitette,és a királyi kápolnában temettette el.

...szóval.
Fekete ruha volt rajtam, finom bőrből. A lovam szintén összecsuklott. Valami barna is volt ott, talán a nadrágom volt mogyoróbarna. 
A nyílvessző a hátamba fúródott. A bal oldalon, fönt. Iszonyúan fájt. Nem kaptam levegőt.
A rét nagyon, nagyon haragos zöld volt. (A színeket nagyon megőriztem, valamiért fontosak voltak - utolsó fénykép??).
A fejem beleért a patak vizébe. Elég magas volt a vízállás.
Csodálkoztam, hogyan történhet ez velem. 
A víz friss volt...jól esett...

A következő gondolatom az volt:
ÉN MÁR HALTAM MEG ÍGY EGYSZER.
MOST NEM EZT AKAROM.

És újra tudtam levegőt venni.

Azután a párom ölben vitt be a házba. Én kértem, hogy ne hívjon mentőt.
Másnap - mert még mindig fájt a lélegzetvétel - elmentünk a János kórházba. Ott azt mondták, hogy csak zúzódás.
Három hónapig fájdalomcsillapítókkal jártam dolgozni (mérlegidőszak).
Amikor már az idegeim nem bírták tovább a fájdalmat, elmenetem egy másik orvoshoz.
Ő készíttetett a gerincemről keresztirányú röntgent is.
Kiderült, hogy egy kis borsónyi csontdarab kitört belőle az V. csigolyánál. (Már sose fog visszaforrni, ahhoz időben kellett volna felállítani a diagnózist. De gerinc törött emberek nem szoktak lábon menni az orvoshoz).
Ez az utolsó csigolya, melynek törése légzésbénulást okozhat.
A diagnózis után tanultam meg úszni.
És megvettem az Út a teljességhez című könyvet.
Megtanultam, hogy néha meg kell hajolnunk, hogy ne törjünk el. 
Már csak nagyon ritkán fáj a hátam. Akkor is tudom, hogy mit kell tennem (vízbe velem, biztos ez se véletlen). 

Akkor hasznos volt ez az előző életemből kapott ajándék, vagy nem?
Gazdagabb lettem általa? Vagy szegényebb (egy ép csigolyával)?
Habókos vagyok?
Láttam magamat a patak partján... fiatal fiú voltam...hátamban nyílvessző.. finom vonások, sötét haj, sápadt arcbőr. És mégis én voltam.
És én döntöttem a mostani életem felől.
Azóta sem tudom elfelejteni ezt az élményt, pedig tíz éve ennek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.