Lecsó (...egy újabb naplórészlet)

2011.06.27.Szép jó reggelt! 
Először is szeretnék csatlakozni az általános jókívánságokhoz, Isten éltesse a Lászlókat.

Egyébként pedig hadd osszak meg Veletek néhány szösszenetet egy induló (?) párkapcsolatról (avagy Gundel kontra lecsó)

Valamelyik nap a múlt héten tanúja lettem egy beszélgetésnek. Elég kényelmetlenül éreztem magam tőle, jobb lett volna, ha nem hallom, azt hiszem.
A munkahelyi büfében, kávézgatás közben a szomszéd asztalnál két ötven körüli férfiú beszélgetett. Az egyik úriembernek valamely társkereső oldalon tett látogatása, illetve annak eredményeképp egy "bimbózó" kapcsolat került terítékre.
- És milyen? - kérdezte a másik.
- Á, hagyjuk...
- Mégis, mi a baj vele?
- Túl egyszerű. Örökké főz, azt képzeli hogy attól házias. Folyton lecsót készít. Nekem, aki a Gundel főszakácsának vagyok a jó ismerőse. Azt eszek és akkor, amikor akarok. Nem téma, érted. És akkor jön ezzel a lecsóval (a hangsúly, ahogy a "lecsó" szót kimondta, vért kívánt...:)).
Következett a logikus kérdés a barát részéről:
- Akkor miért vagy vele?
- Arra vagyok kíváncsi, hogy meddig tud egy nő lesüllyedni...

Ennél a pontnál nem hallgattam őket tovább. Visszatettem a csészémet a pultra és elrohantam. Mert ha még hallgatnom kellett volna, nem biztos, hogy nem borítom rá az "úriemberre" az asztalt.
De azóta is bennem motoszkál a kérdés: MEDDIG TUD EGY LECSÓFŐZŐ NŐ LESÜLLYEDNI? A tökfőzelékig, paprikás csirkével???
Szerintem az úrnak pszichiáter kellene, de sürgősen. Mert:
1./ Ha nem szereti a lecsót, miért nem közli hogy neki azt ne főzzenek?
2./ Ha nem szereti a NŐT, minek van vele????
(Ja bocs hogy megnézze meddig tud lesüllyedni... De ebben az esetben fönt van lent vagy lent van fönt???)

2011.06.27. 09:26 Ági naplója

Micsoda véletlen!
Tegnap este tökfőzeléket főztem. Mert azt legalább, megeszi a fiam. Ma tésztaféle lesz az ebéd, de holnap biztosan lecsó:))...