2012. november 29., csütörtök

Köszönöm, hogy vagy nekem




Igen, már több, mint egy éve együtt vagyunk a párommal. Valóban, nagy köztünk a korkülönbség. ...és valóban, nagyon szeretjük egymást. Nem töröltük magunkat, mert teljesen fölösleges, hiszen ha valaki be akarja csapni a másikat, semeddig nem tart egy új regisztrációt létrehozni. Mi sokkal jobban becsüljük egymást annál, hogy ilyen gonosz játékot játsszunk.
Az elmúlt évben volt részünk szép napokban, néha vitákban is, vannak együtt megoldandó feladatok és vannak olyan, a korábbi életünkből hozott vállalásaink, melyeket teljesítenünk kell.
Itt most szeretném megköszönni a Páromnak, hogy olyan férfi, akire mindig vágytam: aki maga a Kikötő, ahol egy nyugalomra vágyó hurrikán lecsendesedhet. Hogy szilárd, és bonthatatlan alapja lett az életemnek. Hogy most már egész életemben ő lesz a Mérce, ha azt a szót hallom: férfi.
Nektek pedig szeretném elmondani, hogy igenis, ki-ki megtalálhatja a párját, léteznek csodák.
A mi kapcsolatunk rá a bizonyság.

(Rv bejegyzés, ma este.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.