Időntúl

Ma furcsa érzéssel ébredtem. Kinézve az ablakon, nem tudtam megállapítani, hány óra lehet, olyan egyforma szürkeség lepi a tájat. Mivel tegnap délután aludtam, éjszaka nagyon későn jött a szememre az álom. Ma reggel, rövid ideig lebegve ébrenlét és álom között, az a képzetem támadt, hogy túl vagyok az időn. Hogy nem számít már nekem, hogy reggel van vagy este, vasárnap vagy hétfő.
Azután, némi lebegés után, megnéztem az órát. Kilencet mutatott. A szokásos 8 órámat aludtam, ennyi szokott kelleni ahhoz, hogy ne legyek túl fáradt. Lemondó sóhajjal keltem, és most itt ülök az első bögre kávéval.
(Mindig két kávét iszom, ha tehetem. Az első felébreszt, a második beindít. Sok tejjel, melegen, édesen.)
Ablakpucolást álmodtam. Magas ablakok voltak, mintha az iskolában lettem volna.
Én is oda jártam, abba az iskolába, valaha nagyon régen. Most, álmomban, sötét éjszaka volt, csak a tanterem világítása égett. És én lelkesen pucoltam az ablakokat, amik csillogtak a villanyfénynél. Furcsa. Sötétben nem is lehet ablakot pucolni...
Félálomban eszembe jutottak még az olvasottak az Ödipusz-komplexusról. A főhős, dr. Younger megfordítja ezt. Szerinte nem a gyerek a féltékeny az azonos nemű szülőre, hanem a szülő a gyerekre.
...lehet, hogy kölcsönös a dolog. Mindenesetre egy édes szülő igyekszik elfojtani az ebbéli averzióit szülötte irányában, és ebben a vér szava nagy segítség lehet neki. Így vér szerinti szülő-gyerek kapcsolatban csak látensen maradnak meg ezek a dolgok, és nem csak a gyermekre, de a szülőre is ösztönzőleg hathatnak. (Pl. az én kapcsolatom a lányommal. Olyanok vagynk, mint a színkörön a narancssárga és a piros. Nagyon közel állnak egymáshoz, ezért kontrasztot alkotnak. De nem biztos, hogy ez baj, azt hiszem, vannak már olyan dolgaim, amit a lányomtól vettem át. Lendületes, fiatalos, de számomra is elfogadható dolgokat.)
Hogy a gyerekeim úgy döntöttek, ahogyan, ebben a másnemű szülő iránti erősebb ragaszkodás volt a perdöntő.
Viszont pont ezzel nehezítették meg önmaguk számára a beilleszkedést az új "családba".
Pontosan tudom, hogy Újanyu és a lányom nem jönnek ki jól egymással. Ebben vastagon benne van a kölcsönös féltékenység-érzet, melyet az ő esetükben nem szelídít a vér szava. És ugyanígy, az én mindenkori barátom és András között is mindig meg kell, hogy legyen a feszkó.
Vizsgáljuk meg, mi lenne fordított esetben?
Ha András ment volna az apjával, és a lányom velem, a konfliktusok egészen máshogy alakulnának. Ez esetben a gyerek és az új "családtag" között jóval kevesebb lenne a konfliktus. Mivel nem vérrokonok, Újanyu a fiamat férfiként kezelné (most is úgy kezeli), az én mindenkori barátom pedig a kislányomat nőként. És viszont, persze. (Emlékszem, Jóska mennyit pedálozott a lányomnak. De hiába. A lányom sose tudott neki megbocsátani. ...Vodkagyurka viszont már nem indult ilyen lépéshátránnyal, vele egész jól ellett volna. Igen, azt Gyurka rontotta el. Ez van.)
De azért ezt a felosztást sem úsznánk meg konfliktusok nélkül: András az apjával kelne birokra, a lányom pedig ellenem lázadna. Az új családtag pedig ebben a konfliktusban bárhová helyezkedne is, nem lenne jó. Nehéz ügy.
A kamaszkornak pont a függetlenedés, a továbblépés a lényege. Csak jó lenne ezt minél békésebben csinálni.
Tegnap kaptam egy tanácsot egy általam nagyon szeretett embertől. Azt mondta, hogy mindig intézzem úgy a dolgaimat, hogy sose kérjek segítséget senkitől se. Semmiben.
Igaza volt. Így fogok tenni. Ez a legjobb.
Ha valamit meg tudok tenni, azt úgyis megteszem, ha pedig nem tudom megtenni, akkor úgy marad. De kérni sose fogok többé.
Este már kicsit jobb volt, rengeteget haladtam a horgolással, nemsokára kész a szoknya. A mai napon remélem, lesz erőm folytatni mindazt a házi munkát, amihez tegnap nem volt hangulatom. El kell mennem gázpalackért is. Holnap rimánkodnom kell a főnökségnek, hogy utalják el a pénzemet, mert -12 fok van és nincs mivel fűteni. ...hogy hogy utálom én ezt, az nem kifejezés.
Ha sikerül, holnaputánra rendelek gázt. Aztán egy hónapig nézzük megint az eget. 210 e Ft. 6 ezerrel több, mint a múltkor. Nem mintha ez számítana ennél a volumennél, de a jövedelmem nem lett 6 ezerrel több. Sőt. 17 ezerrel lett kevesebb. Az összesen 23 ezer életszínvonal-romlás. És még nem is vettem figyelembe az egyéb kiadás tételeket. Jól vagyok.
Tegnap sütöttem kenyeret! Igaz, András nem bírta kivárni, ő evett egy kis rizst pörköltszafttal aztán ment bulizni, de kész lett, és egész jól néz ki. Még a formája is kenyérre hasonlít.
Még nem kezdtem meg. Nem különösebben vágytam kajára tegnap.
Rengeteg fagyasztott gyümölcsöm van, itt van még a fél tavalyi termés. Valamit tennem kellene vele. Lehet, hogy főzök ma egy gyümölcslevest.
Összekevertem a tegnapelőtti rizst a tegnap főzött pörkölttel. Kész a rizses hús.
Nagyon gazdaságos a konyhai üzemvitel, mióta ilyen kevesen vagyunk. Meglepően gazdaságos.
...azelőtt nem tudtam eleget főzni. Bezzeg most!!..
Jó egy kicsit pihenni. Most, hogy itt üldögélek, megint úgy érzem magam, mint Csipkerózsika. Mintha tényleg túl lennék az időn már. Itt üldögélek félálomban a világ végén. Még csipkebokor is van.
...tényleg kár nekem felébredni. Visszaaludni sokkal fájdalmasabb dolog.
Nox: Forogj, világ!
(Szeretem a Noxot. Minden dallama lelkibetegeknek szól. Nekem való.)