2012. január 28., szombat

Adózás Utópiában




Régi ötletet szeretnék megosztani Veletek. Tudom, hogy nagyon távol állnak az itt leírandók mindentől, amit a ma embere (a gazdaságpolitikusokat is beleértve) az adózásról elképzel. Mégis, szerintem teljesen élhető alternatívája lenne a mai bonyolult rendszereknek. Ráadásul magas fokon megvalósíthatná nem csak az arányos és igazságos közteherviselést, hanem bizonyos társadalompolitikai célok megvalósítását is.
Egyébként nem az én alapötletem. Legfeljebb csak továbbgondoltam. A szerző? Nemere István. Mondom, hogy utópia.
Sajnos...

Tehát, kreatívak vagyunk a jövedelem típusú adók elsinkófálásában, erről már írtam. A vagyonadókkal meg az a baj (az arányosságtól eltekintve, ami végül is gazdaságpolitikai szándék függvénye), hogy már az elvük is rossz, hiszen azokat az embereket bünteti, akik nem elmulatták, felélték, Hawaii utazásra költötték a jövedelmüket, hanem megtakarítottak és vagyontárgyakat vettek megtakarításaikból (esetleg leendő megtakarításaikból, ez még rosszabb).
Maradnak a forgalmi típusú adók. Gyakorló könyvelőként tapasztalom, hogy az ÁFÁ-t a vállalkozások többsége tiszteletben tartja valamilyen szinten (nem mondom, hogy itt-ott még nem olvasni ÁFA csalásról, de az elmúlt években a költségvetési szigornak köszönhetően sokat javult ezen a téren az adómorál, és ez még fokozható lenne, ha az erőket ide koncentrálnák. ...nem adok tippeket a másik oldalnak... :))
Az én elképzelésem egy igazságos adórendszerről valahogy a következőképpen néz ki:
Megszüntetnék minden jövedelem illetve vagyon típusú adót. A dógozó a teljes bérköltség összege felett rendelkezhetne. Ebből fizetné maga és családja számára a választott társadalombiztosítási szolgáltatásokat (ha mondjuk a Gipsz Jakab Kórházban akarja magát kezeltetni minden nyavalyájával, akkor fizessen a Gipsz Jakab Kórháznak, boldog lesz ő is meg a kórház is, és nuku várólista. Ráadásul azok az intézmények maradnának életben, ahol valóban jó a szolgáltatás színvonala), és engedjük meg neki, hogy meghatározhassa a betegségek körét, amire kiterjed a biztosítása.
(Ha valamire nem lenne érvényes a biztosítása, akkor azt ki kellene fizetnie - de ez legyen egyénenként szabadon megválasztható).
Hasonlóképpen a nyugdíjbiztosításnál is választhassa meg a paramétereket, és így azt, hogy mennyit szán rá. És minden évben kapjon mindkét helyről elszámolást, ez a legkevesebb amire igényt tarthat a pénzéért.
...esetleg legyen kötelező minimum és kötelező szolgáltató választás a könnyelmű emberek miatt, de ennyi. A társadalombiztosítás legyen valódi biztosítás. Nem lebontani kellene az öngondoskodás rendszereit, hanem erősíteni. Meghonosítani ennek a kultúráját. ...és biztosítani hozzá a fedezetet.
Ami az adókat illeti, egyedül a forgalmi adónak lenne létjogosultsága Utópiában, annak viszont több kulcsa lenne, mint jelenleg.
Itt beléphetnének az állami, közegészségügyi stb. célok a rendszerbe. Lennének kedvezményes kulcsok az alacsony feldolgozottságú, alapvető élelmiszerekre, pékárukra, tejtermékekre, tőkehúsra, alapvető ruházatra, az energiafelhasználás minimum szintjére, a többi beleeshetne a normál kulcsba, illetve a luxus és egészségre általmas termékek, energiából az extra fogyasztás büntető kulccsal adóznának.
Ily módon valósulna meg az arányos közteherviselés, hisz aki a jövedelmét az alapszükségletekre költi, preferálva lenne azokkal szemben, akik megengedhetik maguknak a luxust. (Pl. a dzseki és az irhabunda közül ez utóbbi adótartalma %-osan lényegesen magasabb lenne).
Persze a termékek besorolása, a kereskedelem figyelemmel kísérése komoly apparátust igényelne, de ez megoldható lenne, hiszen a NAV rengeteg társosztályán szabadulna fel munkaerő :)
A szolgáltatások egy speciális csoportot képeznek, de hajlok rá, hogy adómentesek vagy 0 kulcsosak lennének, hiszen jellemzően szolgáltatás = élő munka. 0%-os, tehát visszaigénylő pozícióba azokat a szolgáltatásokat tenném, melyek állami célt valósítanak meg (oktatás, egészségügy), mindenki más adómentes lenne és pont.
Nem kellene SZJA és TAO bevallást farigcsálni, se söralátéten, se nagy lepedőkön, ki-ki a kasszához fáradva tenne eleget adófizetési kötelezettségének és jó napot...

Mondom, utópia...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.