...Megígértem, hogy közzé teszem azokat az írásokat, melyeket a társkereső oldalon gyűjtöttem, így búcsúzva tőlük. A most következő egy igazán elszánt és elkeseredett férfiegyed írása... azt hiszem. :) Sok szerencsét kívánok neki!
Nem hiszek az egészben. Most komolyan! Hetekkel ezelőtt párkeresésre adtam a fejemet. Oké! Nézem, az instrukciót milyen adatokat kell megadni. Mik az igényeim, mik a szokásaim, és minden egyéb. Teljes jellemrajz önmagamról, állásinterjúnál nem kérek a jelentkezőtől ennyi adatot, pedig az is bizalmi kapcsolat. Sőt! Az adatlapot kitöltöttem, időt szánok rá, ráadásul őszintén, ez eléggé nehéz volt, és fotót is teszek fel, írogatok. Tulajdonképp minden tőlem telhető esélyt megadok. Transzparens vagyok, panaszra, hiányérzetre, alapjába véve senkinek nem lehet oka. Működhet a számmisztika, a statisztika!
És mégis mint a kriptában éjfélkor, olyan csend vesz körül. És itt nem a szerelmes levelekre gondolok elsősorban. Sokkal inkább kommunikációra, az egymás megismerésének a hiányára. Arra, hogy mennyire elszoktunk a beszélgetéstől. Ez nálam azt jelenti, hogy kész vagy-e arra, hogy beszélgess, minden tét nélkül. Ismerkedj emberekkel, gondolatokkal, sorsokkal. Tapasztalódj és tanulj mások által. Az ismerkedés alapja, hogy, tudunk-e egymással egyáltalán beszélgetni? Vannak- e közös témák, jó hangulatúak lesznek-e a beszélgetések, vagy egyáltalán jó egymás társaságában lenni. E-nélkül szerintem, futkározhatok a városban, és az egész országban, randevúról-randevúra kávézgatni, eszegetni feleslegesen. Idegenekkel nem randizok. Anyám erre tanított.
Nos, átolvasva az egész adatlapomat, visszaolvasva a benne leírtakat, kijelenthetem, hogy nekem nagyon tetszik, elégedett vagyok magammal. Újra meggyőződtem arról, hogy különleges értékekkel bíró férfi vagyok. Ez nálam azt jelenti, hogy pontozom a lelket, mentalitást, a tulajdonságokat, képességeket, a külsőt, a jellemet, és néhány igazából fontos, mondjuk húsz személyiség és biológiai jegyet. Az adható érték egytől tíz pontig menne. Ebben az estben, nyílván és valószínűleg nem lenne olyan szempont, amiben meg kapnám a maximális tíz pontot. Be kell látnom mindenben területen, van nálam jobb. Vannak tehetségesebb, különlegesebb, értékesebb, szebb, okosabb, gazdagabb, rendesebb, dolgosabb, műveltebb, vonzóbb férfiak. Nincs olyan tulajdonságom, amiben a legmagasabb értékelést kaphatnám. Ezt a lelkiismeretem, és a tükröm által tudom. Sőt, kilencet is talán csak egy-két esetbe adnék (inkább egy) nyolcast ötször, hetest hétszer, hatost ötször, hármast egyszer, és egyest egyszer kapnék.
Az elérhető maximális kettőszáz pontból (húsz szempontnál), így százharminckét pontot szereznék. Ez hatvanhat százalék. Hatvanhat százalékkal igen is eladható portéka kellene, hogy legyek, még akkor is, ha figyelembe veszem a csereértékem korlátait, az időarányos amortizációmat, és értékvesztésemet. Statisztikailag, a legjobb minősítéssel rendelkező, felső egyharmad alján lennék, illetve vagyok, a normálisoknál viszont, erősen vezetnék, illetve vezetek. A keresési opció szerint tízezer olyan hölgy van ezen az oldalon, akinek koromat tekintve megfelelek. Ha figyelembe veszem, hogy a nők általában normálisabbak, és kevésbé züllöttek, mint a férfiak akkor a statisztika szerint legalább kétezernek be kellene, hogy jöjjek legalább egy: - Szia, van gazdád erejéig. Nos, a számok nem ezt mutatják. Éppen ezért nagy becsben tartok minden eddigi megkeresést, ismerkedést, beszélgetést, és köszönöm, mert ez ad reményt. Szóval vagy a statisztikám nem ér sz.. se, vagy én.
Remélem a statisztikám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.