Házastársi vita

...avagy hol is van a megfelelő fészek? :)

Vasárnap horgászni voltunk a kinézett csepeli helyen, sorstársnőkkel súlyosbítva a helyzetedet. (Egész jól viselted, és ennek őszintén örülök).

...Tulajdonképpen őszintén nem értem, hogy ilyen kedves, helyes, okos csajok miért gyötrődnek ilyen hosszú ideig a párkereséssel. ...tényleg nagy baj van a férfiakkal manapság, azt hiszem.

De nem is erről szerettem volna írni, hanem egy apró, ám kedves élményről a horgászat kapcsán.

Sok érdekes nézegetni való mellett az egyik legnagyobb örömöm a vízicsibe-család megfigyelésében tellett, akik a közeli nádasban laktak.

A vízre hajló fa ágai alatt ringó sáscsomón takaros fészek lengedezett. Míg a pár tagjai közül az egyik a fészket igazgatta, építette-szépítette, addig a másik etetgette, terelgette a gyerekeket, vigyázott rájuk.

 Ha motorcsónak jött, és nagy hullámokat kavart a sima víztükrön, a két szülő azonnal a gyerekek védelmére sietett. A horgászzsinór, mint veszélyforrás elkerülése is szülői vezénylettel történt.

Teljes családi harmóniát láthattunk, mely az emberek között ritkaságszámba megy.

Ha Kacsamama a gyerekeivel arrafelé tévedt, a vízicsibék nagy felháborodással zavarták el őket. Különösen az egyikük járt elöl a kiabálásban, miközben szárnyával erőteljesen csapkodta a vizet Kacsamama felé, míg a másikuk a gyerekekkel elbújt a nádasban.

Kacsamama, mint afféle hátrányos helyzetű, egyedül álló édesanya, felismerve a túlerőt, magához rendelte csemetéit és távolabb úszott, békésebb vizeken keresve a kis család megélhetését.

Vízicsibéink pedig tovább élték példamutató családi életüket.

Ám történt valami, ami megzavarta őket, és megnehezítette a további közös életvitelt.

Kis csapatunk, úgy is, mint a csúcsragadozó faj képviselőinek hada, tábort ütött a fa alatti kellemes árnyékban. Kisvártatva egy kutyus is csatlakozott hozzánk.

Miután ott-tartózkodásunk hosszadalmasnak bizonyult, és a csivitelő hölgykoszorú még a fényképezőgép kattintgatásával is nehezítette csibéink helyzetét, ők nem találták már biztonságosnak a régi otthonukat. Ezért úgy döntöttek, hogy kicsit távolabb evezve próbálják megtalálni a gyermekneveléshez szükséges nyugalmat.

Ez eleinte jó ötletnek tűnt. Vízicsibéink nekidurálták magukat az újabb fészek építésének.
Míg egyikőjük a csemetéket etetgette, a másik rendületlen elszántsággal hurcolta a teste hosszánál kétszerte nagyobb nád-darabokat. Ezt a tevékenységet csak akkor szüneteltette rövid időre, ha motorcsónak jött...
Ekkor kérdeztelek, hogy nem tudod-e, hogyan lehet megkülönböztetni anyukát és apukát, de nem tudtál Te sem ilyesmit.
Persze akkor már volt tippem a nemi szerepeket illetően.

Lassan alkonyodni kezdett, és a gyerekek egyre fáradtabbak voltak. Így kétségbeesetten kezdtek el sipákolni, amit addig nem tettek.

A fészeképítő felnőtt hangos pattintásszerű hangokkal vezényelte az aprónépet az új építésű lakás felé.
Az élelemosztó felnőtt azonban, némi dallamos jelzés után, elindult az ellenkező irányba, egyenesen a régi fészekhez. Az aprónép egy ideig, keservesen sipákolva, követte őt. Azonban az új fészek felől érkező, erőteljes pattintásszerű hangok megállították őket. Ott lebegtek szegények, félúton a két menedék között a vízen, és hangosan, kétségbeesetten sírtak.

Az élelemosztó felnőtt megsajnálta őket, és visszament értük. Lassan, óvatosan terelgette be őket a megszokott, régi fészekbe, ahol rövidesen, megkönnyebbülve álomba szenderültek.

A horgászbotok túloldalán, biztos távolban, a fészeképítő felnőtt rendületlenül tovább folytatta munkálkodását. Nem számított neki, hogy a gyermekek immár biztonságos helyen szunnyadnak, és szemmel láthatóan senki nem akarja belakni a nyaralót, ő csak hordta, hordta tovább a nád-darabokat.
...ekkor már biztos voltam a nemi szerepeket illetően. Ám a harmónia végleg borulni látszott...

Miután a vagyonmegosztás és a gyermekelhelyezés szemmel láthatóan igen gyorsan megtörtént, épp kezdtem elkeseredni a dolgok ilyetén fordulatán. Lelkiismeret-furdalásom volt a családi béke megzavarása miatt.

...apuka egyre kevesebb örömét lelte az építkezésben. Egyre több pattogó hangsorozatot engedett meg a fészek irányában. Néhányszor fel is kapták a fejüket a fészeklakók. Ám választ hiába várt.
Végül, mintha csak véletlenül, nád gyűjtögetés közben tenné, közelebb evezett. Aztán, mivel már a régi fészek volt közelebb, "véletlenül" oda vitt egy nádszálat. Aztán még egyet... még egyet...

Megkönnyebbültem.
Mégis elkerülhető volt a válás... :)

Kovács Eszti - A pancsoló kislány