... a közelmúlt másik, torokszorítós-pityergős emlékhulláma akkor tört rám, mikor végignéztem Szerjozsenyka videóját a Gül Baba utcáról.
Szerjozsenykával egy jó ideje már, hogy minden kommunikációt megszakítottam. Érzelmileg érintett voltam a történetben, s pont emiatt az érintettség miatt nem engedhettem meg magamnak, hogy leszálljon az a nyüves repülő (Butterfly. Pillangó - mondta mosolyogva, és rámutatott az égen Ferihegy irányába tartó ezüst hasúra). Egyszerűen nem engedhettem meg, hogy eljöjjön hozzám: ő egy gazdag, de legalábbis jómódú ember, ráadásul élettársa is van, (zűrös ez az egész) és ha ez még mind nem lenne elég, egy "faxnis" ürge (a szót, az érintésekről szóló kapcsolódó tanítással egyetemben, nagyon köszönöm Szomszédasszonynak, sok mindent sikerült helyre tenni a segítségükkel.)
Képzeljétek el a helyzetet: csini magas gazdag faxnis N.O.S orosz ürge betoppan a nyomortanyára.
Kösz, kihagyom. Ez nem valami musical, én nem vagyok a kis virágáruslány, ő pedig hiába csapott fel a tanáromnak, nem volt fogadás. Tét viszont annál inkább: az én hosszútávú jó közérzetem.
Mindenesetre hónapok teltek el az utolsó kommunikáció óta, és én már azt hittem, hogy megfeledkezett rólam (tudom, hogy bántotta, hogy nem írtam többé, de ezek a magyar nők már csak ilyenek..). Tehát azt hittem, hogy megfeledkezett rólam, és erre.. tessék, videó a Gül Baba utcáról, ahol együtt jártunk - azt hiszem, ezek új képsorok, képes volt elmenni még egyszer ugyanoda, videót szerkeszteni róla, és belehelyezni FB-n az arcomba. Csak, hogy tudjam.
Tudom.
Ettől persze semmi nem lett jobb, könnyebb vagy egyszerűbb.
És a véleményem sem változott meg.
De legalább bőghettem egy verset.
Az se rossz.
(Pakisztáni lelkes levelezőpartneremet megkértem, hogy el ne merjen jönni. Kizárólag távtanulást vállalok. Jó fej vagyok, mi? Ja. Vagy mégse.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.