...megszokott dolog a társkereső oldalon, hogy mindenki másért lelkesedik. Humorosabb egyedek gyakran kirakják a körforgalom táblát, (ezt olyan percekben teszik, amikor már a mentális nyomor az egekig csap - a mindenki mást szeretne, mint ami lehetséges - állapot miatt).
Az egyoldalú parttalan rajongással többféle verzióban találkozhattunk az elmúlt fél évben. Külső szemlélők jókat derülhettek akár rajtam és Csinikén, akár Nempálon, mikor költőként tetszelgett Tündérkirálynő előtt, akár Szamócán, akiről mindenki tudja, hogy akiért s csak azért,
...de az egyik legnehezebb (és legszánnivalóbb) eset Vaskakasé, aki ugyan hivatalból lelkesedik minden női hölgyért, de alapvetően úgy kiválasztotta magának önkéntes alapon tarkaszoknyás barátnőmet, hogy az ebben a Zéletben nem menekül a rajongójától.
Ezt az is bizonyította, hogy névnapjára tekintettel ismét elárasztotta őt szelleme termékeivel. Nem csupán névnapi köszöntőt írt neki (ez még megbocsátható lenne), de - tudván, hogy utazáskedvelő hölgyeményről van szó - Vaskakas még világgá is indult volna szíve hölgyével. Annyira örült a puszta ténynek, hogy Tarkaszoknyás hosszabb pihenő (és valószínűleg egy rövidebb ismeretség...:(( ) után ismét felbukkant a naplóban.
Tehát elmenne vele Afrikába. ...Ő. Aki legfeljebb horgászni megy ki a Dunához. Őrület. :))))
...kit annak hittél régen aki...lehet volt is benne kicsi baki...de jön még ezer és ezer szaki.. ó a hitemre,.csak jóót válasszak ki...szép éjszakát neki...na ki...?
...és szemedből nem jön már könny
mikor a lelked már egy nyitott könyv
gondolatod az ami magadba visszatér
tudod úgyis, minden érzés visszaér
magadba hajtod gyűrött szenvedélyed
bármerre mész titokban, csak ezt reméled...
(Vagyis vegyél már észre no majd én nem leszek egy a sok közül, sose engedlek el, ha egyszer utolértelek :))
...és szemedből nem jön már könny
mikor a lelked már egy nyitott könyv
gondolatod az ami magadba visszatér
tudod úgyis, minden érzés visszaér
magadba hajtod gyűrött szenvedélyed
bármerre mész titokban, csak ezt reméled...
(Vagyis vegyél már észre no majd én nem leszek egy a sok közül, sose engedlek el, ha egyszer utolértelek :))
...nah a masszírozáson meg a jógán túl vagyok...igazán megnyugodtam...mondhatnám olyan nyugodt vagyok...mint aki a múlt héten nyert...vagy mint egy kis elefánt éjszaka.a csorda közepén...na nem az állatkertben ...hanem az afrikai szavanna közepén...és csak nézek felfelé...
...huh...megeredési zavarom van...talán mert előre rinyálok a felvevendő...afrikai koktéltól...no de mindegy ...állatokat akarok látni...ehhez meg menni kéne már...és akkora bőröndbe kellene pakolnom ...amilyet még nem is láttam...mindenesetre magamra veszek egy két jótanácsot...meg egy fekete klottgatyát és egy úttörő atlétatrikót......hogy ott már csak vetkőzni kelljen...baromi melegem lesz...negyven van Mombasában...ez mombajó női között nem egy lebecsülendő látvány lesz...remélem...fehérben és feketében nagy hegyi bakancsban...szalmakalapban...nem csalódok a vadakban...s halakban...feledhetetlen alakban...miközben szaladtam...oroszlánnal a nyomomban haladtam...
(Mikor a fentieket olvastam, az első gondolatom az volt, hogy szegénynek már tényleg orvosra van szüksége. Mármint a Zagyának. (Nehogy félreértsétek, felül szorul ápolásra. ...bár...alul is.)
A második meg az, hogy barátosném annyiban hasonlít a Kilimandzsáróra, hogy egyiket sem fogja soha, sem bakancsban, sem bakancs nélkül megmászni... sőt, mindkettőnek jeges a csúcsa... De nem adja fel. Egy éve már. A Zistennek se.)
Csak ő...
Gyalogolsz vele ő az élet
Csak ő a gondolatod a részed
Eltelhetnek napok s évek
Csak ő az ki szeret téged
Hozzá bújsz ha fázik lelked
Csak őt öleld , ha van merszed
Csak ő az aki benned él
Csak ő aki veled remél
Csak ő ki befonja életed
Csak ő ki készíti ételed
Vele megáll a rohanó idő
Csak ő az ki nekem megnyerő
Bennem él most és örökké
Egyek vagyunk most és mindörökké...
(Hát hiába beszéltem Neked annyit, Te fűzfapoéta? Szállj le róla! Sose fog Téged szeretni! Lépj már tovább!! Szegényem.)
"...borzas szerelmünket ki fésüli újra
hogyan jutunk a semmiből,a mindeneken túlra..,,.?
(Sehogy. Értsd már meg.)hogyan jutunk a semmiből,a mindeneken túlra..,,.?
...először azt hiszed magadról ,hogy szereted...kicsit később van benne valami ami érdekes ...egy szempár ..egy mozdulat...még később ...lanyhul a kommunikáció...már nem úgy néz mint eleinte...legújabban ...mintha valaki máshoz beszélne...először elfelejti a neved ...majd később a heved...észreveszed, hogy beszélsz az előszobában...pesze csak magadnak...nézed a fogast...nem lóg ott a ruhája...máshol lóg...ugyanott vagy mint az elején...áááá nem Ő volt az...felülsz az ágyadban...kávédért kapkodsz...kérdezed ...lehet álmodtam az egészet...megiszod a kávédat...azért így egészen más az élet...ugye...?
(Nem tudom, mit kellene vele csinálni, hogy ne menjen el a maradék esze is. Ráadásul, amióta mi egymásra leltünk, és látott egy "sikertörténetet" :) még rosszabb, még nehezebben tudja feldolgozni a kudarcokat.)
Istenem! Adj neki józan észt. Vagy ha az nem készült a számára, akkor legalább egy Nőt, aki hasonlóan dinka, és aki elfeledteti vele a tarka szoknyát...
KFT: Afrika
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.