2011. december 26., hétfő

Az írás története: Somkuti Gabriella verse (2011)

Egy újabb szívbe markoló történet. ...ezt a verset az unkatesóm üzenőfalán találtam. Karácsony előtt bocsátották el az állásából. Könyvtáros (volt).



Kőről pergamenre,
... kódexek lapjairól papírra,
papírról az éterbe
mentettük át, mit lázas agyak
évszázadok során a tudásból építettek.
Kergetve az örökkévalóságot
a súlyosat a súlytalanra cseréltük,
kőtáblák időtlen üzenetét
múló fényjelekre bíztuk.
Egy kattintás lett a tudás
és mindentudó minden csecsemő.
De ha egyszer az ég beszakad
az információk súlya alatt
és kártyavárként omlik össze
a hálózatok útvesztője
s a billentyűk a semmit kérdezik -
Ember! Mi lesz majd akkor?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.