2014. december 30., kedd

Karácsony utáni séta Budaörsön, este

...tegnapelőtt az én drágaságom azt kérdezte telefonban, mikor megemlítettem neki, hogy sétálni és fotózni indulok:
- Hogyhogy? Hová mész? Randid van?

Csak néztem, mint szamár a hegytetőn, hogy ez most mi akar lenni.
Semmi nem áll távolabb tőlem, minthogy háefeszekkel foglalkozzak.

A gyerekeim már közelebb jártak személyiségem lényegéhez, mert azzal az intelemmel bocsátottak útnak:
- Anyuci, eszedbe ne jusson ebben a nagysötét hidegben felmászni a hegyre!

Erre az intelemre büszke voltam.
Ezek szerint kinézik belőlem, hogy én képes vagyok éjnek évadján, télvíz idején megmászni a Kőhegyet. (Igazuk van. Képes lennék.)
Ez minősített dicséret volt, de ennél kevesebbel is beértem: a budaörsi főutcával.

(A teljes anyagot láthatjátok, az elrontott képekkel együtt. ...Nem egyszerű dolog kézből, hidegben, éjszaka fotózni. ...továbbá: két beállításban készítettem képeket: éjszakai táj és - a kezdődő hóesés tiszteletére - havazás módban.)










































































1 megjegyzés:

  1. Így van ez ha valakinek minden vicc előtt szólni kell hogy most vicc jön! :(

    VálaszTörlés

Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.