2014. december 14., vasárnap

Dear Diary,

az elmúlt napok sok munkája mellett, valahol a háttérben, csak beszivárgott a tudatomba mindenféle karácsonyváró hangulat, pedig erre, még akár egy héttel ezelőtt is, nem fogadtam volna.
Legalábbis a karácsonyvárásnak az a Világbéke-nyugalom-érzete, ami kell ahhoz, hogy az ember a lelkét ünneplőbe öltöztesse, - ez lassan közelít, minden gondok ellenére.
Pedig, gondok folyamatosan adódnak.
Az én aranyos párom a múlt hét végén bekötötte a régi termosztátot a cirkóba, merthogy igenis, azt is a nulla vezérli (jó a nulláknak). (Hát ennyit Márkaszervíz Úr pozitív hozzáállásáról.) A bekötésért nagyon hálás vagyok, mert ily módon többé-kevésbé nyugodt éjszakáim lehetnek. Egy ideig legalábbis mindenképpen.
Amíg van gáz a tartályban.
A tél egyelőre nem ígérkezik keménynek, de azért jobb nyugtával dicsérni a napot, hátra van még a java.  Mindenesetre a biztonságérzetemet a működő fűtés nagyon megtámogatta. Nem viccelek: ez még az emésztőrendszerem állapotán is meglátszik, bár ismét ideje kontrollra menni, és vasat is kell megint felíratni, tudom, sőt a hajam is tudja, megint jobban hullik.
Az idei évből ez a kevés, ami még hátra van, viszonylagos nyugalomban fog telni. A jövő héten pénteken Anyunál lesz családi összejövetel, melyen a nagy fiam is részt fog venni. Mint megtudtam, bérelt házba költöztek addig, amíg beköltözhetnek a vásárolt, épülő társasházi lakásba. Ennek tulajdonképpen örülök - de azért, reálisan, észre kell vennem, hogy a barátnőjét még a mai napig nem ismerhettük meg (pedig így az ötödik együtt töltött év táján talán már ideje lenne), ez a lány nem a mi társadalmi osztályunk szülötte, és lehet az én fiamnak 143-as IQ-ja, az ezt a különbséget nem hiszem, hogy el tudja leplezni. Illetve... persze, addig igen, amíg együtt lesznek.
Ha viszont, ne adj isten, másképp alakul a dolog, ő lesz az, aki abból a lakásból egy bőrönddel fog távozni.
Nekem az a feladatom, hogy ha - nem kívánom - ez bekövetkezne, akkor  ne az utcára kerüljön.
Banduci dolgozgat, tartok tőle, hogy nagyon leállt a tanulással a pénzhajhászat okán - januárban komoly harcaink és újabb többletköltségeim lesznek azzal kapcsolatosan, hogy mentsem, ami még menthető abból az érettségiből. (Méghogy Görögország. Alsó-Bivalybasznádra se jutok el, ha arra várok, hogy ő leérettségizzen, azt hiszem.)
Nagyszemű Cica mostanában Gyöngyösön tölti a hétvégéit, ami kiverte a biztosítékot az én drágaságomnál, hiába magyarázom neki, hogy ezzel a dologgal már nincs mit kezdeni, és egy 17 éves lány már, hiába, még az én időmben is felérte a templomkilincset (hogy ezt az általa alkalmazott ízes nyelvi fordulatot itt is megörökítsem. Ne akarjátok a "templomkilincs" szót semmivel sem behelyettesíteni.... azértse....)
Tehát, Nagyszemű Cica esélyes (lenne) karácsonyra használt számítógéphez jutni Csaba jóvoltából, de Csaba teljesen félreértelmezi a Karácsony jelentését, és különféle elvárásokhoz köti a számítástechnikai eszköz beteljesülését a szent karácsonyba. Én meg hiába magyarázok neki a globális szeretetről, ő olyanokkal jön, mint kölcsönösség, holott én ebben az esetben konkrétan a szülői szeretetet tartanám szem előtt, nem pedig a kölcsönösséget.
Már csak azért is, mert a feltétel nélküli szeretet a legjobb nevelőeszköz, bárki, bármit is mond.
Néha már kezdem elveszíteni az angyali türelmemet, mikor ötvenhétezredszerre is engem fenyeget, hogy majd jól kereshetek más karácsonyi ajándékot, ha a lányom rosszul viselkedik. Valami elfuserált emberi játszmára hasonlít ez az egész, csak nem tudok rájönni, melyikre, de nagy kedvem lenne kilépni már belőle.
...tudom már, itt is csak azért kell nyelnem és az áldozati bárány bőrébe bújnom, mert a gyerekemnek - talán - ettől majd jobb lehet.
Hát ez tisztára ugyanaz a szitu, mint amit Nagy Fal játszik velem. Nekem kell lemondanom egy hétre a saját lakásomról, mert őt szilveszterre hazaeszi a rossznyavalya. (Augusztusi tapasztalataim alapján jobb, ha kerülöm őt ezekben a napokban. Franc se akar több harctéri sebesülést.)
Abban a pár munkaszüneti napban, amit az új év elején együtt tölthetnék a gyerekekkel, én mehetek Csabához, Anyámhoz vagy a híd alá.
"Anyu, engedd meg neki, hogy itt aludjon, mert még számítanék tőle némi anyagi támogatásra" - mondta Banduci, és én ezt is lenyelem, a hátamon fát is lehet vágni, ha a kölkeimről van szó, mert egy jó anya ha kell, elesik a vak komondorban, de hogy olyat tegyen, ami a gyerekei érdekeivel ellentétes, olyan nincs.
De mit szóljunk az olyan pasikról, akik ezt fegyverként használják a nő ellen? Akik ezzel vélik érzékeltetni a hatalmukat?
Jobb, ha hallgatunk.
Kanok, kik olvassátok ezeket a sorokat, néha tartsatok nagylelkűségi gyakorlatokat. Esetleg tükör előtt, hogy kitapasztaljátok, hogyan áll. Mint egy új öltöny esetében, vagy ilyesmi.
Biztos találtok rátok szabott verziót. Sőt, igazítani is lehet rajta szükség szerint.
,,,
Mindeme morcogás ellenére aggódok az én drágám egészségi állapota miatt. Jövő héten jön a második szemműtét, de nemcsak ez az aggodalmak okozója, hanem az általános állapota is, a derékfájástól a gyengülésig.
Tegnap, munka után, nála tévéztünk. Megnéztem a Holiday-t, és mikor a főhősnő szájából meghallottam azokat a mondatokat, kedves Barátom bejegyzése jutott az eszembe. Végre tudom, honnan való az az idézet. Köszönöm :)
Ma el akartam rángatni Csillamost fényképezni, nem volt sok kedve az egészhez, vékonyan is öltözött, a derekát is fájlalta, nem is leltünk Fényvillamosra, hiszen - mint utóbb kiderült - hétvégén a budai oldalon jár. Fényképezgettünk picit, de annyira kedvetlen volt, hogy rossz volt nézni, ...és annyira fáradékony is,
Ezek nem túl jó dolgok, és én nem tudom, mit tegyek, hogyan öntsek belé lelkierőt.
Mindenesetre nem hatalmi játszmákkal kellene energiához jutni, az senkinek sem segít.

A mai tüntetést tehát kihagytam, de a kedd estit - ígéretem szerint - nem fogom. Mostanában, ha benézek Fészbukkra, az eseménykínálatban nyolc-tízféle tüntetés közül lehet választani, kinek-kinek saját szájíze szerint, - én úgy gondoltam, hogy az össznépiekre megyek el, meg még esetleg a devizahitelesekére.
Ez utóbbival kapcsolatosan nemrég kaptam egy videót, amelynek tartalma sokkoló lehet sok devizahiteles számára. Meg kell, hogy mondjam, a kötelező pótfedezet előírásáig biztos, hogy igaz a dolog, ...a többi pedig, sajnos, túlságosan életszerű forgatókönyv.




Tehát, aki még nem tette volna, pereljen, pereljen, pereljen. Ha nem akar pórul járni.
Tegnapelőtt este felhívott a zöld bank, és közölte, hogy háromszázötvenezer hátralékom van.
- Milyen hátralék?
- Hát CHF késedelmi kamat...
- Milyen késedelem? Megcsinálták már az elszámolást az új jogszabályok szerint?
- Még nem.
- Akkor miért mondja, hogy késedelem? Nekem túlfizetésem van. Még ezek szerint a - rossz - jogszabályok szerint is.
- Az árfolyamkockázatot nem ítélték meg.
- Az lehet, de az árfolyamrést és a tisztességtelen kamatemeléseket igen! 6-ról 10%-ra nőtt a fizetendő kamatom! Előbb írják jóvá, amit jogtalanul beszedtek, aztán beszélgethetünk! Egyébként is, elő van készítve a keresetlevelem, januárban perre megyünk!
- De a késedelmi kamat..
- DE NINCS KÉSEDELEM!!! - b@sztam rá a telefont erre a két IQ-jú szegény hülye nőre, aki azért kap pár forintot, hogy a hozzám hasonlók elküldjék őt, mint a bank képviselőjét, a halál f@szára.
Én, ha Magyarország legnagyobb lakossági bankja lennék, nem égetném magam azzal, hogy miután közölték, hogy jövőre kivezetik a deviza alapú hiteleket, elküldjek egy hét évre szóló CHF törlesztési ütemezést a kedves ügyfelemnek, és azzal sem, hogy ilyen kiscsajokkal hívogattatnám őket ahelyett, hogy legalább a - sz@r - új törvényeknek megfelelően próbálnék eljárni és bizonyítani - legalább a látszatát - annak, hogy törekszem a jogszerűségre.
Persze, már amennyire az új törvények jogszerűek, mert igazából ezeket a szerződéseket a megkötésükkor érvényben lévő törvények alapján kellene helyből semmisnek nyilvánítani.
És az sokkal jobban fájna a zöldségnek.
(Persze az én hitelemmel úgyis úgy lesz. Hiszem.)
Ez a bankrendszer ebben a formában tényleg kukába való.
...
Szóval, zajlik az élet, pedig lassan itt a számvetés ideje.
Remélem, hogy Karácsony táján eljutok odáig.
Érdekes lesz, hisz ebben az évben is nagy utat jártunk be.
Egy teljes kört a Nap körül, képzeljétek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.