...mert a győztes hadvezér a harc előtt a győzelmet tervezi... a vesztes a küzdelem közepette reménykedik a győzelemben.
És én nem harcolni akarok, hanem győzni.
Most mindenek előtt a fiam érdekében.
Tanulnia kell.
Ahhoz pedig nyugalom kell, Szenvedett már eleget.
Nincs szüksége dülöngéző apucigyerekre. Akkor se, ha ő maga annyira önzetlen, hogy nem fogja fel, hogy a saját érdekeit képes háttérbe szorítani.
Meg kell őt védenem.
Ráadásul okosan.
"Szia! Arra szeretnélek kérni, hogy itt-tartózkodásod alatt tedd lehetővé, hogy András fiad felkészülhessen a január 12-én esedékes félévi vizsgáira. Tudom, hogy számodra ezek a napok a kikapcsolódásról, mulatozásról szólnak, de vedd figyelembe, hogy a gyermekeid számára ez a magatartás érzelmileg megterhelő, és András amúgy sem az összeszedettségéről híres. Mivel ezekben a napokban Te fogsz lakni a házamban, hass rá, hogy ahelyett, hogy Téged kísérgetne és a viselkedésed miatt aggódna/szégyenkezne, inkább legyen lehetősége nyugodt légkörben felkészülni a vizsgájára, amitől valószínűleg az érettségire bocsáttatása függ (részben bizonyosan). Én nem leszek itthon, mert nem akarom, hogy zavarjuk egymás köreit (főleg Te az enyémeket... kinőttem a cselédsorból, és a szeszelésre se vagyok kíváncsi, engem ezek nem vonzanak), tehát Tiéd az összes lehetőség, illetve a nemes feladat, hogy hozzásegítsd a fiadat egy értékelhető félévi eredményhez!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.