A borsmenta dicsérete

Ma reggel kedves álomra ébredtem... Zsolti fiammal találkoztam álmomban. Aranyos volt, mosolygott... Nagyon régen nem láttam már (és megint egy Karácsony amire semmit sem tudok adnj neki... Hányadik már, édes istenem... Szégyellem magam miatta...) Az álom adott erőt a harchoz... Márpedig harcolni való több van, mint azt bármely panelproli valaha is el tudná képzelni.Fél nap megfeszített munkánkba telt, mire az itthoni riasztási fokozatot pirosról narancsra sikerült enyhíteni. Andriskám további fél napos munkával végül elhárította a dugulást, ezt rohamléptekben fertőtlenítés követte... Nem volt egyszerű ügy... Sőt Tulajdonképp csak a borsmenta illóolajnak köszönhettük,melyet egész nap párologtattunk a Szomszédasszonytól kapott mècsestartóban, hogy komolyabb rosszullét nélkül megúsztuk a mai napot. Szegény fiam, így is herpesze lett az undortól... Egy hős volt ma. Valódi.. Megérkezett a két hete rendelt tv is, de már ez se tudta feldobni a hangulatot. Még nindig nincs rendes nyomású folyó víz, hiába költöttem rá az év végéig szánt összes pénzemet... Nincs fűtés, hiába vettem gázt, mert nem tudjuk utántölteni a rendszert... Tehát narancs riasztás van érvényben. Egy kisebb vagyonért... Legalább nem piros. Ez is valami.