Hogy miért vihar és napsütés? ...mert az élet már csak ilyen. Viharok jönnek-mennek. Aztán elcsitul az orkán, és kisüt a várva-várt nap. Olyankor az ember felsóhajtva hátradől, behunyja a szemét. Végre - ha rövid időre is - de érzi a napfény ízét...
2012. február 16., csütörtök
Zuhog a hó
Ma reggel gyönyörű hóesésre ébredtünk. A -3 fok szinte melegnek tűnik az elmúlt hetek megpróbáltatásaihoz képest. Ilyenkor elgondolkodom az ember alkalmazkodó képességén: ezt a hőfokot ősszel iszonyú hidegnek érzünk. Most meg? ...örülünk neki, hogy enyhe az idő...
A madarak is így gondolják: napok óta újra megörvendeztetnek reggeli énekükkel.
-22 foknál néma csönd honolt a tájon, halott, fagyos, dermesztő csönd. -3 foknál azonban minden csupa dal, mozgás, várakozás.
Ehhez jön a hó, amely sűrűn, de békésen, nagy pelyhekben esik.
A tetőről lelógó jégcsapok mérete az idén rekordot döntött. Meg is örökítettem:
Minden téli természeti jelenség mögött immár ott settenkedik, láthatatlanul, de érezhetően, a TAVASZ. És én fokozódó, izgatott várakozást érzek, mint a kis rügy, ami érzi már, hogy lassan eljön az ő ideje.
...lehet majd metszeni, ásni, kapálni, veteményezni, kint kávézni... nemsokára. Igen. És ez ilyenkor mindig erőt ad a még hátra lévő megpróbáltatásokhoz.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.