Hogy miért vihar és napsütés? ...mert az élet már csak ilyen. Viharok jönnek-mennek. Aztán elcsitul az orkán, és kisüt a várva-várt nap. Olyankor az ember felsóhajtva hátradől, behunyja a szemét. Végre - ha rövid időre is - de érzi a napfény ízét...
2012. február 14., kedd
Reggeli torna
A fiammal történő, napi kétszeri ütésváltás lassan életforma lesz. Míg a délutáni-kora esti harc inkább az iskola, leckék körül, a reggeli csörte inkább az életvitellel kapcsolatos problémák körül zajlik.
Ma sikerült időben nekiindulnunk, nem volt kapkodás, de azért tudtam, hogy ennyivel nem úszhatja meg a ma reggelt. Amúgy is, este nem volt lelkierőm már vitatkozni vele az íróasztal-takarításon, ami pedig szintén kiadott feladat volt. Ne higgye már, hogy elfelejtek bármit is számonkérni - gondoltam, és nekiestem.
- Az íróasztalt miért nem sikerült letakarítani? Nem volt rá időd? - kérdeztem gunyorosan.
- Nagyjából letakarítottam - jött a válasz.
- Én nem így szoktam csinálni! Csupa por maradt!
- Teljesen felesleges alaposabban, az egerek miatt úgyis csupa kosz lesz újra.
- Nem érdekel, hogy felesleges-e, vagy mi erről a véleményed. Azt mondtam, hogy csináld meg és nem csináltad. Nem engedelmeskedtél. Pedig meg kell tanulnod, mert úgy látom, hogy a nevelésed során azt a hibát követtem el, hogy nem tanítottalak meg engedelmeskedni. A katonaságnál pl. ha parancsba adják, hogy fesd be az eget, legfeljebb azt lehet megkérdezni, hogy milyen színűre.
- Fogadjunk, hogy ez a Csaba szövege.
- Képzeld, nem az, ez saját forrás. Amúgy sem katona volt. Egyébként maholnap felnőtt leszel és még mindig nem tudod, mi is az az engedelmesség. Saját érdeked, hogy megtanuld.
- Miért nem vagy velem kedvesebb?
- Sok évig kedves voltam veled, és mire mentem vele? Itt van például a cigaretta-ügy is. Annál kedvesebben és alaposabban, ahogy ezt tanítgattam, nem lehet valamit oktatni. Lepergett. Tehát beszéljünk másként.
- Az nem a nevelés hibája, csak az enyém. Mondtam, miért dohányzok, nem?
- Igen. Mert a haverok is dohányoznak, igaz?
- Azt is mondtam, de azt is, hogy nem akarok élni.
- Akkor, fiam, ott a Duna. Hajrá. Sokkal olcsóbb megoldás, hidd el. És gyorsabb is. És sokkal, de sokkal etikusabb, mint különböző ürügyekkel a szegény anyádtól pénzt pumpolni, amiből aztán cigit veszel.
- Már két hete nem gyújtottam rá.
- Képzeld, nem érdekel. Ez a te dolgod. De a véleményem megvan róla. - nem vagyok kíváncsi rá, hogy hogyan kamuzol nekem... ebből is elég volt...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.