...alapoznak, például üzletinek nevezhető vállalkozásokat, melyek a hitvilágod (azon dolgok összessége, amiket magadról, más emberekről, az életről, illetve arról gondolsz, hogy mi is az, amit "Isten"-ként próbálunk megnevezni) megváltoztatásával, befolyásolásával óhajtanak tartós bevételre szert tenni.
Persze, ezeket is emberek hozzák létre és működtetik, ezért minőségük, megjelenésük, illetve a hitrendszer, melyet közvetíteni kívánnak, némiképp eltérő.
Sasmadár szerint pl. Szodoma és Gomorra lenne az, amit a tantrikus csoportban a "határok tágításának" neveznek. Ennél sokkal kisebb emberi gyarlóságokról nyilatkozott előttem sokkal elítélőbben (miközben, tudjuk, hogy ő is embernek született...)
Én pedig - megőrizve szerencsés (Mérleg) beállítottságomat, mindkettőn csak mosolygok. Méghozzá úgy, hogy voltaképp még érdekelnek is a metafizikai dolgok - de reménytelenül jó az arányérzékem. Pontosan tudom, hogy hol vannak - számomra - azok az egészséges határok, ameddig el szabad menni.
És sosem felejtem el, hogy aki meg akar győzni, el akar varázsolni - az is csak ember, s mint ilyen, bármilyen karizmatikus egyéniség is, mégiscsak gyarló. (Ettől a ténytől nem fogom jobban, vagy kevésbé szeretni, - mert képes vagyok embereket a hibáikkal együtt, emberként elfogadni...)
...külön kell választani a hitet ezektől a "vállalkozásoktól" (nevezzük vallásnak őket), és míg az előbbi feltétlenül létező dolog (ha másért nem, akkor azért, mert mindenki "hisz" valamiben, még az ateisták is - ők azt hiszik, hogy nincs Isten), addig az utóbbiak felé célszerű egészséges óvatossággal közelíteni.
De nézzük, melyik "vallás" mit szeretne nyújtani a pénzünkért, és hogy is kerül ide a férfi-női energia.
Sasmadár tanítása szerint "pincédben láncos kutyák csaholnak, ne engedd fel őket": az ember állapota, mióta megkóstolta azt a fránya almát, az eredendő bűn (azaz a tudás és annak vágya az Ördögtől való. Másképpen: az állatok tudattalan létformája visz az üdvözüléshez.) Továbbá, nincs kis bűn, vagy nagy, csak bűn létezik (isteni távlatokból tekintve elsimulnak az emberi gyarlóságok és erények, mint ahogy a Föld felszínén sem feltűnő kellő távolságból sem a Himalája, sem a Marianna-árok).
Mindezeket lefordítva, az alábbi üzeneteket találjuk benne (ne becsüljétek alá, még ha egyszerűnek tűnik, akkor se, nekem hosszú ideig tartott a dekódolás, - bár én lassú versenyző vagyok, ez a tény több felől megerősítést nyert már). Tehát:
1./ Bármit csinálsz, bűnös vagy, voltál és leszel.
2./ Legfeljebb arra van esélyed, hogy elnyomd magadban a bűnös késztetéseket, arra nem, hogy megszabadulj tőlük
3./ De (és itt jön a totális paradoxon) ha állati létet választottál volna, azaz nem lennél kíváncsi, nem akarnál többet tudni, előbbre jutni (hogy élnek az állatok? Kielégítik szükségleteiket, ha tudják, a fennmaradó időt pedig pihenéssel töltik) - akkor életed tiszta lenne, mint a hó. (Mert nem tudják, mit cselekszenek, hogy az bűn-e, vagy sem. A fogalom sem ismert számukra.)
Erre a gondolatra mondta azt okos barátnőm, hogy tulajdonképp az emberiséget a felhalmozott egyre nagyobb tudás viszi a romlásba (gondoljunk csak pl. a környezetszennyezésre).
Mindezek alapján viszont semmi rossz nincs pl. a bujálkodásban... hisz az csak az állati lét egyik (nem épp gusztusos) megnyilvánulása. (Gondolj a nyulakra... pardon, madam.:D)
Akkor viszont mifenének a Tízparancsolat? (Csak megkérdezem. ...egyébként, ha valamit, a Tízparancsolatot nagyon tisztelem és az emberiség szempontjából fontosnak tartom. ...pedig emberi törvények, nem az állati lét szintjéről szólnak - tulajdonképp a bűn "definíciója" 10 pontban... akkor mégiscsak éljünk emberként? Hiszen Isten küldte ezeket a törvényeket. Személyesen. Vagy mi.)
Túl a fentiek valóságtartalmán, ez egy merőben statikus világkép.
...
A másik eszmerendszer ennél annyival fejlettebb, hogy magában hordozza a dialektikát, mint a világ egyik legfőbb mozgatórugóját. Jó-rossz, férfi-nő, világos-sötét... az ellentétek magukkal hozzák a változásokat, és az energiák áramlását tudati szintre emeli (az energiák tudattalanul is áramlanak, de kétségtelenül nem árt, ha az ember megtanulja ezeket az áramlásokat lehetőség szerint irányítani és kezelni. ...már, ha erről szól a dolog, bár efelől erősen kételkedem. Sokkal inkább arról szól az én olvasatomban, hogy a beavatandók alámerülnek egy kollektív (vezetők által irányított) energiaáramlatban - ami persze nagyon kellemes, mert mi emberek a világon a legjobban azt szeretjük, ha más emberektől energiát kaphatunk - és megtanulják ezt a kollektív energiafröccsöt úgy használni, hogy az nekik élvezetes legyen.
Na itt álljunk meg.
Ugyebár, "nem biztos, hogy jót tesz neked/ha kiszolgálják az ízlésedet". Ez a mondat erre is alkalmazandó. Láthattunk (helyben) elrettentő példát arra nézve is, hogy milyenné válhat valaki, ha saját késztetéseit gátlások nélkül követi.
Sajnos az emberek többsége nincs tisztában a saját gyarlóságaival (azt, hogy kevély vagyok, azt pl. Sasmadár óta tudom, előtte nem tűnt fel nekem ez a hibám - pedig megvan bennem, valószínűleg régóta, mégsem láttam.)
S ha egy ember, aki nem ismeri magát (tükör által homályosan lát...), bekerül egy csoportba, ahol önmaga korlátok nélküli megvalósítása a cél... hát abból nagyon negatív dolgok is kisülhetnek. Méghozzá úgy, hogy ő közben végig jól érzi magát - legfeljebb a végén döbben rá a hibákra, melyeket vétett. Már, ha egyáltalán rádöbben. (Rádöbben... mindenkinél eljön az igazság pillanata. Minél később, annál fájdalmasabban.).
...hogy nincs minden rendben ezzel az egésszel, arra számos intő jel van számomra a hallottakban. Nemcsak sorstársnő megtévelyedése (alapvetően ő csak kibontakoztatta, ami benne lakik... és mégsem lett boldogabb a nagy felszabadulástól), nemcsak az esetleges gyökér résztvevők viselkedése (gyökerek a Földön rendkívül nagy egyedszámban fordulnak elő - de nekik is megvan a maguk funkciója, összekötik az emberiséget az Anyafölddel...), de leginkább az a félmondat győzött meg arról, hogy jogosak fenntartásaim, amit akkor hallottam, mikor barátosném arról mesélt, hogy egy számára kedves, szeretett személyt elvitt egy ilyen őrsgyűlésre.
"Fél szememet mindig rajta tartottam." "Féltettem."
...én családanyaként pontosan tudom, milyen érzés az, amikor úgy érezzük, hogy szeretteink nincsenek biztonságban. Tudom, hogy milyen a féltés, és tudom, hogy nem szokott alaptalanul jelentkezni.
Én anyaként biztos, hogy elkerülöm gyerekeimmel azokat a helyeket, ahol félteni kell őket. És pontosan megérzem, mely helyek azok.
Mert ez valódi szereteten alapul.
Minden más, az energiaáramlások, a játékok - mindez csak felszínes dolog.
Engem sosem érdekelt a felszín... és nem adnám fel a mélyebb értékeket érte. Még akkor sem, ha Mérleg képességeimnek köszönhetően mindezeknek gyakran sikerül könnyedebb megjelenési formákat találnom.
Tehát még egyszer, ezúttal rövidre fogva... - kérlek, kedves, olvasd el és gondolkodj el rajta, mert szívből, őszinte szeretettel írtam, s tudom, hogy ennél többet tenni én nem tudok. A választás a Tiéd - én ezt követően csak annyit tehetek, hogy elfogadom a döntésedet, és meghallgatlak a jövőben is, ha szükségét érzed, hogy kiöntsd a szívedet. Mert a barátom vagy. De tudnod kellett, hogy én hogyan látom ezeket a dolgokat - ennyivel tartozom a bennem Irántad élő szeretetnek.
Íme kifogásaim, amik miatt óvatosságra intelek:
1./ Ha valaki túl sok felszínes dolgot él meg, akkor egy idő után képtelen lesz a mélyebb érzésekre - gondolj bevezetőmben a kavicsok és a gyémánt példájára (ismételten javaslom mindenkinek kitüntetett figyelmébe a Kóser szex c. alapművet, mellyel bő 90%-ban egyet tudok érteni, bár tőlem távol álló náció gyermeke írta...)
2./ Saját negatív késztetéseinek korlátok nélküli felerősítése romboló lehet egy emberre nézve, még akkor is, ha kellemes - és még boldoggá sem tesz hosszú idő átlagában
3./ Mindeme csoportdinamika irányítói bizony függőségi viszonyban tartják a csoporttagokat, (a saját negatív hajlamaik kielégítése által keltett energiáknál fogva), és nekem, mint született szabadgondolkodónak ez különösen visszatetsző. (Reménytelenül liberális a felfogásom, hiába...)
4./ Ha valahol úgy érzed, hogy szeretteid nincsenek biztonságban - ott nincsenek is biztonságban. Sőt. Te sem vagy. (Különben nem féltene, aki szeret Téged.)
Bonanza Banzai: Induljon a banzáj
