Még a legújabb lezárósdi előtt kellett mennie Gáborkának a menő helyen lévő iskolába felvételizni. Amikor odaértünk, derült ki, hogy az apja nem olvasta át rendesen a meghívót, és bizony vinni kellett volna füzeteket, könyveket, felbélyegzett borítékokat megsatöbbi.
Egyből elkezdtem magamat hibáztatni; megnézhettem volna azt az emailt, igazán (később kiderült, hogy nem, mert Robi továbbítani is elfelejtette, bár meggyőződéssel állította hogy ő átküldte - de mindegy is ez). Emiatt napokra befelhősödött a hangulatom; pláne, hogy azzal jött ki az iskolából a gyerek, hogy megkérdezték tőle, hányadik helyen jelölte az iskolát és ő mondta hogy talán második vagy harmadik. Pesszimizmusomra jellemző módon azt gondoltam: azért kérdezik, mert tudni akarják, mekkora csalódás lesz ha elutasítják.
Tudnotok kell: annyira nem bíztam Gáborka esélyeiben, hogy hét iskola 14 szakjára adtuk be a jelentkezését, SNI papírt mellékelve és sűrű fohászokkal; a zárlati munkák kellős közepén fél éjszaka bűvöltem azt a nyomorult felvételi nyomtatványt; az apja aludt; a végén a gyerek is aludt, csak én küzdöttem... ahh.
És akkor nem viszünk könyvet-füzetet mert Apukám nem olvasta el az üzenetet amit kapott.
Ész megáll.
Ennek függvényében az állam is leesett a csodálkozástól, mikor ebből az iskolából - messze a legelsőként - megérkezett a jelzés, hogy Gáborkát felvették. Igaz, hogy sokadikként a rangsorban, de felvették.
- No fiam, akkor ide fogsz járni! - zárta le az apja a továbbtanulási kérdést olyan hangon, hogy utána már nem lehetett senkinek további kérdése, észrevétele.
Pedig tudom, hogy első helyen nem ezt az iskolát jelölte meg - de azt is tudom, az apjához hasonlóan, hogy itt neki jó lesz. Nagyon jó lesz. És leérettségizhet, és lehet belőle informatikus. Vagy bármi amit szeretne.
Napokig boldogságban úsztam. Végignézve Robi családján - ez óriási dolog. Hatalmas dolog. És... mégiscsak van értelme minden lemondásnak. Minden áldozatnak, amit ezért a kölökért hoztam.
Ha csak az ő életét sikerül érdemben jobbá tennem, már megérte.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.