...
Az úgy történt, hogy P.Apuka felhívott.
Ez rendben is volna, jelezte, hogy vannak bizonylatai, és nyomozza elődöm hollétét (mit követhetett el szegény könyvelője ellen? - ki tudja), és egyébként hallotta, hogy beteg vagyok, jobbulást kíván, és egyébként látta, hogy az autóm egész héten ott parkolt a villamosnál, de szóljak, ha bármiben segíteni tud ezzel kapcsolatosan - ismét felajánlotta szolgáltatásainak széles vertikumát, sőt, további fél év könyvelési díjat a nagy büdös semmire - alig győztem leinteni.
Mikor elszóltam megem, hogy én szerdán otthon leszek, mert készülök a következő vizsgálatra, a legnagyobb lelkesedéssel közölte, hogy jó, akkor ő hozza a bizonylatokat, nem kell fáradnom értük sehová, majd az ő drága kis fiacskája navigálja, ő úgyis tudja az utat.
Én kis együgyű, kényelmi szempontoktól vezérelve, erre azt mondtam, hogy jó.
...hiba volt...
...
Mikor ezt így, dióhéjban, elővezettem Banduckának, az én drága szülöttem teljesen kifordult magából.
- Minek hívtad ide őket?
- Hívta a rosseb! Jönnek!
- De ne jöjjenek!!!
- De mégis, miért ne?
- Mert utálom őket! Bunkók!!
Ezt végképp nem érthettem.
- Fiam, ne legyél olyan, mit apád. Emlékszel, ő szűrte össze a levet Újanyuval, aztán mikor te jóba lettél Újgyerekkel, engem hívogatott, hogy tiltsam meg, hogy barátkozz vele, mert rosszat tanulsz tőle... Elfelejtetted? Te ajánlottad őket ügyfélnek!...
- Igen, hogy könyveljél, nem azért, hogy haverkodjatok! Tudom, milyen emberek ezek! Az apja is olyan, mint a fia! Nem becsülik a nőket semmibe!
- Ezt, hidd el, én is pontosan tudom. Hidd el, hogy nem akarok semmit ettől a... fickótól.
- De elég, hogy ő akar! Ezek a többit hozzáköltik! És te leszel a téma az iskolában!
- Mármint milyen értelemben?
- Hát... tudod, ezek olyasmiket is kitalálnak, amik meg se történtek, csak, hogy a nőket alázhassák. És nem beszélnek szépen... van ebben az osztályban kurvaanyázás is... én pedig ezt utálom a legjobban! Mert az anyukák szentek!
Szóval, Anyu, ne engedd, hogy ide jöjjenek, egyáltalán ne. Nekem O. nem a barátom, csak a haverom. Kénytelen vagyok haverkodni vele, mert az egész iskola ilyen emberekkel van tele. De nem akarom, hogy mi legyünk a téma az iskolában, és nem akarom, hogy akár csak haverkodás is legyen közted meg az apja között. Ez munkakapcsolat, és ide ne jöjjenek! Nem akarok erről hallgatni napokig az iskolában!!! ...Ha meg egy ilyen kaliberű fickóra vágysz (vágyik a rossz nyavalya - próbáltam közbevágni, de nem ment), akkor nézz körül a Randivonalon, vagy bárhol, csak ne pont az osztálytársam apjával kezdj!
- De mégis, kisfiam, honnan veszed ezt az egészet? Hogy itt bárki bárkivel bármit akarna?
- A Merci csoki! Ott is hiába beszéltem ennek a hülyének, hogy állítsa le az apját, mert úgyis én eszem meg a csokit! Tudod, mit mondott?
- Mit?
- Vigyorgott, és azt mondta, hogy nem baj, mert majd úgyis én leszek az öcsikéje! Hát én biztos nem!!! Biztos pang a puncipiac, azért akar az apja rád startolni!!!
...
Na itt esett le az állam végképp.
Nem semmi ambíciója van egyeseknek.
...
Még, hogy az én fiam.... öcsike? És mi ez az alliteráló kifejezés? Miket tud ez az én fiam...
...
P.Apukát egyszer és mindenkorra, rendkívül határozottan le kell állítanom, ez már teljesen világos számomra. Szegény kicsit agybeteg, ez fix.
...de fő, hogy az én arany csepp fiam annyira szeret engem, hogy képes értem tengelyt akasztani a haverjával is. Védelmemben minden mozgó célpontra lő...
Mert az anyukák szentek.
Kell vennem házi használatra glóriát a bazárban, asszem, itt az ideje. Lassan megdicsőülök. Úgy is, mint a Világ Anyja. Vagymifene.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.