Nekiálltam a ma reggeli sokkszerű élmény hatására... nekiálltam és átnéztem a 96.évi CXII. törvény rendelkezéseit a pénzintézetek kockázatvállalási korlátaival, a céltartalék képzéssel, az eszközök minősítésével, a likviditás biztosításával kapcsolatban.
Sehol, de sehol nincs benne tételesen leírva, hogy devizanemenként kell ezeknek a paramétereknek megfelelni. Arról nem is beszélve, hogy forint a könyvvezetés pénzneme...
Semmi nem tiltotta a bankoknak, hogy devizában kihelyezett eszközeik mögé forintban gyűjtsenek forrást, és azokat konvertálva (FX művelet) devizában nyújtsanak hitelt.
...
De a devizaalapú hiteleknél még csak nem is ez történt. Hiszen a devizát azzal a lendülettel, ahogyan a delikvens "megkapta", azzal a lendülettel vissza is váltották tőle. (Visszafizethették, másra használhatták... vagyizé.) Ettől a pillanattól kezdve a banknak nem volt több deviza kitettsége, ellenben az ügyfélnek, aki elfogadta a játékszabályokat, neki mindenképpen.
...
A cikk írója több témakört vegyít, ügyesen, ám a bankok érdekeinek szem előtt tartásával.
Az egyik ilyen a devizaswap, a másik a likviditási ráta, a harmadik pedig a gumicsont: a devizahitel.
...
A szabályozásból következően, a bankok soha nem is tehették meg, hogy a hosszú lejáratú eszközöket rövid lejáratú forrásokkal helyettesítsék. Ez nem felelt volna meg a prudens működés feltételeinek. Már csak emiatt, a betétesek érdekeit védő, likviditásra vonatkozó - eléggé konzekvens - szabályozás miatt is értelmetlen a deviza swap ügyletekben látni a hosszú lejáratú, devizaalapú hitelkihelyezések forrását. Ez egyszerűen, a jogszabályi korlátok miatt, lehetetlen.
...
A konklúzió: a devizaalapú hitelek mögött az esetek elenyésző hányadában állhat jelenleg is fennálló, azok fedezetét képező devizás kötelezettség. Sem mérlegen belüli, pláne nem azon kívüli tételként. Hiszen ha vett is a bank igénybe devizaforrást, azt a folyósítást követő konverzió után (mikor is az ügyfél átváltotta a bank által meghatározott árfolyamon az ő névleges devizáját forintra) újra kihelyezhették, vagy visszafizethették. Tehát T napi ügylet volt a folyósítás és a konverzió is!!! A hitelek elenyésző része mögött állhat csak valódi deviza forrás. Fentiek szerint a deviza swap ügyletek létét a devizaalapú hitelekre fogni valóban felér egy bohózattal (miért csak egy banknál van ez a probléma, ha ez kellett a devizahitelezéshez? Más is adott devizaalapú hiteleket!). Ami a bankok érdekeltségét illeti az árfolyam gyengítésében, az a fentiek alapján teljesen egyértelmű. Persze a drágítás nem kívánatos mellékhatásaként sok hitel "dőlt be", ily módon rontva a portfóliót (és a jövedelmezőséget), hiszen az ügyfélminősítés, az értékvesztés képzése szintén szigorú szabályok szerint történik.
...
Ha nagyon sarkos akarnék lenni, azt kellene mondanom, hogy a devizaalapú hitelszerződések valóban nem mások, mint színlelt szerződések, hiszen sem a folyósítás, sem a törlesztés nem történhet devizában, a kihelyezéseket nem devizás forrásból finanszírozzák, és ebben az esetben a bíróságnak az lenne a dolga, hogy megállapítsa a szerződés valódi tartalmát és annak megfelelően kezelje.
Más kérdés, hogy a devizahitelesek jobban jártak-e volna a forint hitelekkel, ebben egyáltalán nem vagyok biztos. Hiszen abban az időben magasabb volt a forint kamatszint, mint jelenleg. Egyébként is, pénzügytanból azt tanították nekem, hogy a devizák egymás közötti árazását a kamat és az árfolyam egymást kiegyenlítő hatása teszi lehetővé... most árfolyamveszteségben fizetjük meg, amit forint hitelnél kamatban kellett volna.
Más kérdés, hogy a jövőre irányuló kollektív várakozásnak homlokegyenest az ellenkezője teljesült.
...
Amikor devizahitel felvételére szántam magam (182 HUF/CHF árfolyamnál...), akkor alapvetően számítottam arra, hogy az árfolyamok közép távon emelkedni fognak, épp az előző pénzügytani tételre figyelemmel. Viszont a devizaalapú hitelek kamatszintje (relatíve) alacsony volt - azóta folyamatosan emelkedik, ami végképp megmagyarázhatatlan, tekintettel az ügylet CHF-hez rögzítettségére és a CHF negatív jegybanki alapkamatára... - és, mint általában mindenkit itt kis hazánkban, magával ragadott az általános hurráoptimizmus.
Igenis, pozitív várakozásaim voltak a jövőre nézve: láthatóan minden épült, szépült, a jövedelmek emelkedtek, az emberek fogyasztottak (még szerencse, hogy mostanában a lelkük szabadul ettől a kárhozatba vivő cselekedettől), és semmi okom nem volt arra, hogy ne azt gondoljam, hogy még pár ilyen év, és ha utolérni nem is fogjuk, de legalább megközelítjük a fejlett Nyugatot.
...
Ha ez így történt volna, még a bankok ellenérdekeltsége sem tudott volna sok kárt okozni az árfolyamokkal kapcsolatban.
Hisz a bankok azért alapvetően racionálisan működnek. (Itt mindig elfelejtjük megemlíteni, hogy az osztrákok is tele vannak CHF alapú hitellel. Mégsem nagy baj nekik az erős CHF. Van miből törleszteniük... Ja hogy ahhoz jövedelem is kell. Azt a szemét bérrikácsot, aki vagyok! (A szó Facebukk gyűjtés. Művelődöm..))
...
De nem ez lett a dolog vége.
...
Jött a válság, a termelés az addigi alacsony szintről még lejjebb esett, elmúlt a fogyasztás, megszűntek a beruházások... és most itt állunk egy döglődő gazdasággal, elszabadult árfolyamokkal és halálosan megsértődött bankrendszerrel - és tulajdonképpen valóban reális terve a kormányzatnak az árfolyamgyengítés az export, mint egyetlen húzóerő fellendítése érdekében.
...
Úgy kell ezt elképzelni, mint egy kötélhúzást. Az egyik oldalon a kormányzat, a költségvetési előírásokkal (devizaadósság!), plusz a magán- és vállalati hitelfelvevők. A másikon pedig a bankok és az exportőrök...
...
Minenesetre hosszú távú kilátásaimat illetően (a futamidő átlagában kiegyenlítődnek a terhek...) lehet, hogy korrekcióra lesz szükség.
...
Semmit úgy nem rühellnék, mint konvertálni a tőkét és előlről kezdeni egy anuitást. Vagy kamatot fizetni a gyűjtőszámlán felhalmozódott virtuális árfolyamveszteségekért.
Monnyuk nekem viszonylag marginális probléma a devizahitel - de ez családi specialitásunk, a zártkerti telekingatlan (Buckalakólét) örömeivel függ össze.
Aztán mégis, a fülemen is adósságok lógnak.
...
Na ennyit erről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.