2012. december 27., csütörtök

Csak egy csekk :)


(Csikk.Csukk.Csak.)

Elhatároztam, hogy az idén már senki és semmi nem veheti el a jókedvemet. Egyszerűen igazságtalan lenne a Jó Istennel szemben, ha bármiféle panaszt, szomorkodást, bármi negatívumot hallana tőlem. Ő mindent megtett, sőt, még annál is többet, mint ami általában elvárható. 

Hiszen ugyan irdatlanul magas összeg volt arra a ma befizetett csekkre rajzolva (fizetési határidő dec. 31-e), de ez így kicsit kevesebb, mint a fele bírt lenni a teljes kötelezettségnek, (a másik, bő felét elengedik!!) és tulajdonképp még ennek a harmadát is most helyből kicsengettem.

A többire is került forrás, sőt, hogy ne fájjon olyan nagyon az egész, az Égiek a januárra vonatkozó jó időről is rendelkeztek - legalábbis ami az elkövetkező harmadát illeti a hónapnak.

Erre a jóakaratra (jó időre) most minősített szükségünk lesz, hiszen, a csekk érkezése miatt, az utolsó néhány napban került sor a januári kiadási tervek teljes átalakítására. (Magyarán: gáz van, nem lesz gáz.)

A kiadási terv átalakítását a határtalan optimizmuson túl (nem szükséges étel és meleg az életben maradáshoz) a hitelcsapdából való újabb menekülőút megnyílása tette indokolttá.

Egyébként Édesapámnak is volt egy örök érvényű közmondása (ennek szellemében állt ő a gyermekneveléshez, ami hosszú távon nem biztos, hogy annyira jó, de most alkalmas jelszó arra, hogy a rövid távú nehézségeken átsegítsen). Ez pedig a következő:

"Ha a Jó Isten nyulat adott, bokrot is ad!"

(Monnyuk, lehetnének rajta levelek is, de az ember ugyi ne legyen telhetetlen. Minden nem megy egyszerre. Eccer csak lesz tavasz.)

Szóval mostanában bennem béke van és boldogság. Minden nehézség ellenére.

...önmagamban vagyok egész - mostanában egyre inkább megélem ennek a mondatnak az értelmét. Határozottan úgy érzem, hogy nem csupán az anyagi helyzetem javul, de a lelki sebeim is gyógyulnak.
Ez pedig nagyon kellemes érzés. Olyan vagyok, mint a lábadozó, aki kiül napkúrázni. Érzem, ahogy árad felém a fény és a meleg, és érzem, hogy lassan újult erőre kapok tőle.

Így gyógyul a lelkem.

És végre újra szeretem a Világot. És az Életet.

Ami a körülöttem lévő embereket illeti, igyekszem megőrizni nyitottságomat. De hagyom, hogy ki-ki eldöntse, mennyire szeretne a közelemben lenni.

Végül is, ki-ki maga tudja, érzi, hogy mi a jó neki.

Én csak hagyom, hogy a dolgok megtörténjenek... ez a legjobb, amit tehetek.
És boldog vagyok - önmagammal.
Végre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.