Kedves Naplóm,

..ma túl fáradt vagyok ahhoz, hogy gondolkodni, varrni, vagy bármi hasznosat tenni tudjak. Finisébe fordult az évzárásimizériásosság, este hétkor jöttem haza megint. Avagy: nem tudok annyira későn beérni, hogy ne essek túlórázásba.
De nem baj, haladunk, és tulajdonképpen továbbra is úgy érzem, hogy az erőnlétem jobb, mint az elmúlt években valaha is volt. A megpróbáltatásokat is jobban viselem valamivel.
Mondom: valamivel. Azért ez még nem az igazi.
Tegnap adódott egy újabb kóbor lovagom - ezek megmagyarázhatatlan algoritmusok mentén időnként csak úgy teremnek - de sikerült ismét rájönnöm, hogy nem nekem való sport a pasizás. Igazán nem. Jobb nekem egyedül, magammal. Abból baj nem lehet.
Aztán reggel jött ez a bölcs mamiról szóló cikk (videó) az arcomba:
http://www.mindenegybenblog.hu/videok/a-ferfiak-elkeruleseben-rejlik-a-hosszu
...és rájöttem, hogy mennyire igaza van: a férfiak valóban sokkal több gondot okoznak, mint amennyi örömet szereznek.
Szóval, a legjobb, amit tehet egy nő, (pláne, ha már túl van a népszaporulat fenntartásához kapcsolódó "kötelező" körökön - bár mostanában erről is nagyon másként kezdek gondolkodni, mint régebben) - tehát a legjobb, amit tehet egy nő, ha igyekszik boldog és örömteli életet élni, legalább a hátralévő időkben. Vagyis elkerüli a gondok forrásait, azaz a háromlábúakat.
Nem mondom, hogy néha nem jó velük elpoénkodni. Virtuálisan. Távolról.
De ENNYI.
Töröltem is a regisztrációmat az ELvIselheTetlenül vonTatott tÁRSkeresőről. Ott még poénkodni sem lehet. Ezek mind túl komolyan veszik magukat. "Béla küldött Önnek öt kérdést. Ön szereti a libamájat zsírjában? Szokott háttal ülni a moziban? Hogyan képzeli az első randiját? Koktélozna egy trendi bárban, vagy a sarki kocsmában ultizna inkább a haverokkal? Kedveli az operát, vagy inkább McHaver és a Tekknő rajongója? " ...ááá. Levakarom magam tőlük, esküszöm. A maradék életkedvem is elmegy.
Tehát delete, pasizás. Inkább olyasmivel ütöm el az időt, amiben örömöm van.
...
Ma estére, a fáradtságom okán, már nem voltam alkalmas semmire, csak nézelődtem kifelé a fejemből. Tulajdonképpen a legérdekesebb dolog, amivel képes volt a maradék két agysejtem foglalkozni, az a volt ofőm által megosztott, a Klarissza-forrásról szóló cikk volt:
http://faceportal.hu/tudtad-hogy-matraban-van-egy-forras-ami-csodalatos-gyogyulast-eredmenyez-szervezetedben/
A Mátra gyönyörű, és biztos nagyon jó lehet ott a forrásnál is. Amit most írok, az nem ellenreklám. Sőt, lehet, hogy a nyáron elrándulok arrafelé.

De ami a vastartalmat illeti... elkezdtem számolgatni.
A forrásvíz 1 literjében literenként több, mint 10 mg vasszulfát van.
Kimentem a konyhába, megnéztem az Aktiferrin dobozát.
1 kapszula tartalma 113,85 mg vasszulfát. Ebből szedtem másfél évig kettőt, manapság már csak egyet naponta.
A vízből tehát rosszabb időkben meg kellett volna innom 22-23 litert napjában, mostanság már elég lenne "csupán" napi 11 liter.
Mert jól vagyok.
...
Félelmetes ez a tapasztalat, két éve tömöm magam vassal, és mostanra jutottunk el odáig, hogy már jobb, de még mindig nem tökéletes.
Ez az élmény meggyőzött engem arról, hogy valószínűleg igaza van a "halott orvosok nem hazudnak" cikk írójának.
Iszonyatos mértékű vitamin- és tápanyaghiányban szenvedhetünk, és egyáltalán nem lenne nagy csoda, ha sok betegséget egyszerűen csak valami táplálkozási hiányállapotra lehetne visszavezetni.
A multivitaminok szedése nem rossz dolog, de igazából... minden egyes emberre speciálisan kellene megállapítani azt, hogy miben is szenved hiányt. És, ha csak a napi szükségletet pótolod naponta, de már eleve hiányállapotról indulsz - akkor legfeljebb annyit érhetsz el, hogy nem súlyosbodik. Ha vissza is akarod pótolni, ami hiányzik a szervezetedből, a napi szükséglet két-háromszorosát kell bevinni - de csak azokból az anyagokból, amelyek hiányoznak, mert különben az egész még ártalmas is lehet.
Szerintem az orvostudománynak ezzel a problémakörrel kiemelten kellene foglalkoznia.
...
A 109 éves néni még a zabkását emlegette.
Hát igen, a zab tényleg nagyon jó hatással van az emésztésre. És Hippokratész óta tudjuk, hogy a halál a belekben lakozik.
De fogalmazzunk pozitívabban: a boldog élet kulcsa - a jó emésztés. (És igen, mondhat bárki, bármit, a közérzetünket 80%-ban ez határozza meg, ennek köszönhetően a gondolatainkat is, vagyis a világunkat, stb... lásd ezotutimegaszondások. Vagyis, hogy milyen az életünk, a világunk, az 80%-ban azon múlik, hogy milyen - az emésztésünk.
Azért ez eléggé lehangoló felismerés.
...
Konklúzió: pasik nem, zabpehely és vitamin pótlás igen.
Öregszem, mondta Öreg Szem.
Anyámnak is a betegségei voltak a kedvenc hobbijai az utolsó 45 évben.
Remélem, még sokáig hódolhat nekik.
Én meg... ebben is hasonlítok rá.
Azért ez vicces.