Az elmúlt időszak egyik érdekes történése volt a haematológián tett második látogatásom. A doktornő rövid úton elbúcsúzott tőlem, kezembe nyomva a leleteimet, a következőkkel:
"Magának súlyos vashiányos vérszegénysége van. Minden baját ez okozza. Menjen vissza a háziorvosához és írasson fel vele vaskészítményt!"
Mire föleszméltem, kint voltam az ajtón.
Háziorvosom ezt azzal fűszerezte meg, hogy "Márpedig valahol vasat veszít, látszik a vérképéből, hogy dolgozik a szervezete, igyekszik pótolni, amit lehet, de elvész a vas. Előbb-utóbb biztos ki fog derülni, hogy milyen betegség okozza." (kösz)
...nem akartam neki mondani, hogy akkor tócsákban kellene állnia alattam a vérnek, márpedig (hálistennek) hiába nézek körbe-körbe, vértócsáknak nyoma sincs. A lelet szerint se.
De akkor mi van?
Mindenesetre a mai napon azon gondolkodtam, hogy mióta nagyon vigyázok az önértékelésemre, arra, hogy mit gondolok önmagamról, azóta lényegesen kevesebbet fáj a hátam, sőt, furcsa módon a törés miatt legyengült oldalon is képes vagyok már néha hordani a válltáskámat - szóval, ha ez megy, akkor más betegségeken is segíthet a gondolkodás megváltoztatása - tehát neki kell állnom megfejteni, milyen pszichoszomatikus izé dolog áll ennek a krónikus vashiánynak a hátterében.
...megvizsgálva a leleteimet, az idei két vérkép (köztük 3 hét telt el) között is vesztettem 10 g/L haemoglobint és 2 g/L transzferrint. Tehát most 101 és 2... de ez sokkal jobb, mint a tavaly márciusi, ez tény.
(Apropó, transzferrin: ebből produkáltam tavaly a legbizarrabb eredményt, a referencia tartomány 2,0 - 3,6 ehhez képest tavaly nyáron valami ezerszáz vagy mennyi volt. Nekem dolgozott a Vas-és Acélművek. De elfogyott, jelentem. Rejtélyes úton eltávozott belőlem.)
No mindegy, ma végre eljutottam odáig, hogy ki tudtam váltani a recepteket, nekiállok eszegetni a vasat. Már én is éreztem az utóbbi időben, hogy kezd megint gond lenni: a szám sarka, a felső szemhéjam, az időnkénti lesápadás, szívritmuszavar és az ismét csökkenésnek indult erőnlét eléggé kellemetlen jelei annak, hogy gáz van.
...én nem szeretem, ha fizikailag gyenge vagyok. Én szeretek erős lenni, bírni a kihívásokat. Lassan hervadni el, mint a virág - ez rém unalmas program egy 40-es nőnek.
Mert ugye a kreativitás a mi mentsvárunk.
Azt meg nem lehet gyenguszkán.
...
Nesze nekem... kellett az igazság? Íme:
Vérszegénység
Az alábbi tünetek jellemzik: fáradékonyság, belsõ nyugtalanság, sápadtság, száraz bõr, hajhullás, törékeny körmök, az orrnyálkahártya berepedései. Oka a vashiány. A vas elengedhetetlen a vérképzésben. Ennek hiánya vérkép teljes felborulását eredményezi, ami a szervezetre totális kihatással van.
A vérszegény ember, szegény érzelmekben is. Mondhatni igénytelen. Számára már az is ajándék, ha kicsit jobban érzi magát, ha szólnak hozzá, ha embernek nézik. Bátortalansága korábbi érzelmi csalódottságból származik. Õ azért vált ilyenné, mert a polaritás törvényébõl, csak az "adni" részt akarta megvalósítani, elfogadni nem mert. Miután mindene elfogyott, amit oda lehetett volna adni, már csak a saját élete, a vére maradt. Hogy megtartsa szeretteit, a saját vérét kezdte felhasználni, abból odaadni mindent. A vashiány, a vérszegénység az önfeláldozás szimbóluma.
(holdlap.eoldal.hu - és akkor az alacsony vérnyomást még ide se ollóztam...)
Sasmadár, akinek meséltem arról, hogy hogyan, milyen színvonalon, mennyire igyekeztem eleget tenni a családomnak, anyagi téren is - Sasmadár egyszer azt kérdezte, hogy "Akkor most miért nem akarsz adni?" ...erre ösztönösen azt válaszoltam, hogy: "Mert már nincs mit."
Nem tudott rá mit felelni.
Igaz volt.
No ebből hogyan lehet kigyógyulni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.