Cipő

...napok óta nem értem rá tájékozódni a világ folyása felől. Még az időkép.hu-t is csak futólag tekintettem meg, két mérlegsor között, ennél bonyolultabb dolgokra pedig végképp nem volt kapacitásom.
Még szegény lányom betegsége is úgy zajlik le, hogy jóformán alig vagyok vele... alig várom, hogy eljöjjön a hét vége, és kicsit pihenhessünk, rendet tehessünk magunk körül, és regenerálódhassunk. Két heti angol leckét kell bepótolnom... már ez sem lesz semmi feladat, az egyebekről nem is beszélve.
...
Tehát, ma este, végre besettenkedtem a Facebookra... és ez a hír jött velem szembe, mint leginkább szívbe markoló.
...
Gondolom, aki kicsit ismer, tudja, hogy szeretem a Republic-ot.
Sok emlék, érzés köt a zenéjükhöz: Nagy Fallal a közös zenénk a 67-es út volt (olyanok vagytok, mint a galambok - hol az egyik repül, hol a másik - mondta egyszer anyám).
De eszembe jut Abádszalók is, ahol élmény a nyár, és annak a nyárnak az egyik legkellemesebb élménye a Republic koncert volt - annak ellenére is, hogy Nagy Fal, jó szokásához híven, inkább a cimboráival lógott egész idő alatt, minthogy a családjával legyen.
Én mindenesetre elmentem a koncertre a gyerekekkel - ők is nagyon élvezték.
Cipő a kisméretű koncerten valahogy... más volt, mint a videókon, sokkal természetesebb, ...nem is tudom, hogy mondjam Nektek. Akkor, ott, azt gondoltam Róla, hogy egy nagy művész, aki nagyon igényes zenét játszik - de még annál is több, egy szerethető, kellemes ember.
...
Mindenesetre a hír elszomorított, és nagyon, nagyon szorítok - az életéért.

Republic: Ezt a földet választottam
Te is ezt a földet választottad. Maradj itt velünk, nekünk, még sokáig, kérlek. Gyógyulj meg, Cipő!