Bánatillatú bejegyzés

Ti tudtátok, hogy a bánat alma-, krizantén-, avar- és hidegillatú?

...ma kivételesen én jöttem haza elsőnek. A lakásban a szokásos hideg és rendetlenség fogadott, és ez rossz érzéssel töltött el. Sajnos, mióta ennyit dolgozom, végképp állandósult a kupleráj nálunk.
- De már nem sokáig - futott át az agyamon az egyetlen pozitív gondolat az üggyel kapcsolatosan. Már, ami a rendetlenség részét illeti.
A hideg... hát igen, annak nem kellene most lennie, ha engem szerettek volna.

"Téged nem lehet szeretni! Nem lehet szeretni! Nem lehet szeretni!" - kezdte el az elmém újra mantrázni a régi lemezt, de elvágtam egy erős paranccsal.

Nemrégen beléptem egy Facebook ezoterikus csodálatos csoportba, és ott kaptam azt a tanácsot, hogy ha már nagyon kész vagyok, akkor hallgassak Eckhard Tolle hangos könyveket.
A "Most hatalma" hatott is, legalább már itt-ott képes vagyok lecsendesíteni az elmémet egy-egy rövid időre.
Visszagondolva a korábbi évekre, ez nekem régen sokkal jobban ment. Sokkal jobban ment, de mostanra már túl sok lett a zaj körülöttem. Igen, ha még élni akarok, vissza kell vennem a zajszintből.

Bevonultam a szobámba a meleg fényt árasztó hősugárzó mellé és számot vetettem a várható következményekkel.
Mert minden csupán következmény, a halál is csak annak a következménye, hogy éltünk. Tulajdonképpen és végső soron.
Nagy, üres, hideg érzetek töltötték ki lényemet. Úgy tűnik, hogy ez az elengedés projekt a vártnál sokkal hatékonyabb lesz - ami némi egzisztenciális kockázatot is rejt magában az ő elemi irracionalitásában. Pedig ha valamit utálok, akkor az az egzisztenciális területen fellépő bizonytalanság.
Erről egyelőre többet nem írhatok... Talán majd egyszer.
Mindenesetre ha meg kell lennie, hát meg kell lennie ennek is.
Fenékig a keserű poharat. Végül is, sosem tudhatjuk, hogy ami éppen történik, nem-e a mi érdekeinket szolgálja.
Mindenesetre hatalmas energiákat mozdított meg életemben ez a Skorpióban időző Jupiter.

Ezzel együtt, itt van Halloween, Mindenszentek, Halottak napja... az évi rendes Nap körüli utazáson elértük a sötétség, befelé fordulás, elmélyedés idejét.
Tulajdonképp nagy szükségem is van most erre. Sérültem ebben az évben, sokat és súlyosan, munkában és magánéletben egyaránt - testem és lelkem pihenni, gyászolni, befelé fordulni vágyik.
Az elkövetkező öt nap nem várt ajándéka lesz a sorstól, hogy mindösszesen egy munkanapot kell teljesítenem - és azt sem a faktornál, tehát könnyű lesz.

Végre megpihenhetek... testileg-lelkileg.
Néha arra gondolok, hogy jobb lenne örökre.
Ez már jobb ebben az életben úgysem lesz.

Vargo: Silence