Omega: Hajnali óceán
Itt vagyunk egymagunk, az éjszakában hosszú még az út
Gyengülnek lépteink, vállainkon túl nehéz a múlt
Földereng a pusztaságon túl az óceán
A víz szagát hozza már a szél
És égi jelt kapunk
Hogy zarándoklatunk véget ér
Nézd
A hajnali óceánt
Hulljon gyűrt ruhánk
S térdeljünk a fényben
Nézd
Rongyos szárnyaink
Csorbult karmaink
Tűnnek már az éjben
Nézd
A hajnali óceán
Lemossa porruhánk
S tisztulunk a szélben
Nézz
A Nappal szembe nézz
A fényben az égig érsz
S megpihensz talán
Az ezüst óceán
Hajnalán
Emlékezz, volt idő, mikor értettük a farkasok szavát
Emlékezz, volt idő, mikor együtt követtük szörnyek lábnyomát
És emlékezz egy éjszakára, éjszaka jött megint
És azt hittük, az ég mindig sötét
Ezért bánt, hogy itt vagyunk
Mert zarándoklatunk véget ért
Nézd
A hajnali óceánt
Hulljon gyűrt ruhánk
S térdeljünk a fényben
Nézd
Rongyos szárnyaink
Csorbult karmaink
Tűnnek már az éjben
Nézd
A hajnali óceán
Lemossa porruhánk
S tisztulunk a szélben
Nézz
A Nappal szembe nézz
A fényben az égig érsz
S megpihensz talán
Az ezüst óceán
Hajnalán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.