...és igen! Sikerült! Nem is volt nehéz! Elmondhatom, hogy nagyon, nagyon ügyes, okos, talpraesett, önálló Szuper Csaj vagyok! Egy igazi Szingli a javából! :))
...épp ebédeltem, mikor megnyíltak a felhők. A hatalmas üvegtáblákon kitekintve láttam, ahogy zúdul a szürke fellegekből a földre a víz, és éreztem a testemet átjáró energiát. Szinte beleremegtem, annyira sodró, olyan erős volt.
- Igen! Én már nem félek a vihartól. Megtanultam táncolni az esőben - gondoltam, és ettől a bizonyosságtól még több energiát éreztem magamban, magam körül, és a percekkel ez mintha nem csökkent, hanem csak fokozódott volna. Örvénylett, kavargott... hihetetlen volt.
A kávémmal - eső ide, vagy oda - kimentem az épületből. Kint, a nedves levegőben, ez az erőtér mégjobban megnövekedett, láttam, hogy magába foglalja a kávézóterasz esőáztatta asztalait, a szökőkutat, a gyepet a kis parkban... kavarogva és fényesen örvénylik, a szemben lévő épületig ér... és megértettem, hogy a Tűz, amit vártam, megérkezett. Megérkezett, itt van bennem, bármire képes vagyok, erős vagyok és legyőzhetetlen. Hogy megérdemlem a gyógyulást, hogy megérdemlem a jót, és hogy most már, nem is olyan sokára, meg is fogom kapni.
Singin' in the rain
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.