Két terrorista

Megfogadtam, hogy nem politizálok ezen a helyen, és ezt többé-kevésbé igyekszem is tartani. Az okát majd egyszer, talán, elmesélem - ha eléggé sokáig élünk, még Ti is megtudhatjátok. Így a bizonyos körök által "fő sodratú"-nak nevezett politikai irányvonalak eseményeit nem is fogom véleményezni. Azonban az utóbbi időben - sajnos - figyelemmel kísérem a szélsőség viselkedését. (Jobb lenne, ha leszoknék erről, ezt pontosan tudom.) Azt pedig sosem titkoltam, hogy szánom a szír menekülteket, akik szeretnének túlélni egy borzalmas háborút.
Így ma nem bírok hallgatni, hiszen kies fővárosunkban két kiscsoportos tüntetés is megrendezésre került - az egyik az egyik, a másik a másik témában. A közös bennük mindössze a "terrorista" jelző, és az ezzel együtt járó, minősített büntetési tétel.

A két úriemberben az is közös, hogy - végül is - egyikük kezéhez sem tapad vér, és mindketten a saját kisebb közösségük túléléséért vívták - vélt vagy valós - küzdelmüket.
Ezzel együtt, ha az érdekeik mellett kiálló csoportosulásokat összeeresztették volna, alighanem a környéket messze elkerüli a Világbéke..

Igen, Budaházy Györgyről és Ahmed H-ról beszélek. Érdekes és pikáns dolog őket így egy lapon említeni, ha belegondolok. :)

Tudjuk már, régen tudjuk, hogy az igazság voltaképpen egy prizma. Hogy milyen színű fényt látunk, az csak azon múlik, hogy melyik oldalról, milyen szögben nézünk bele. Tehát, hogy mely viselkedést minősítünk "terrorizmusnak", "hazaszeretetnek", illetve "túlélési ösztönnek" - azt ki-ki a saját prizmáján keresztül tekinti. Magyarán: terrorista az, aki a nekem megfelelő társadalmi berendezkedésre támad. Hazafi, aki a nekem nem megfelelő társadalmi berendezkedésen, az én vélt vagy valós érdekeim mentén próbál - akár erőszak alkalmazása mellett is - változtatni, és szerencsétlen túlélni vágyó, aki mellettem próbál átmászni (velem együtt) a szögesdróton az életben maradás reményében.

De mit is ír a Wikipédia a terrorizmusról?

A terrorizmus az erőszak alkalmazásának, vagy az azzal való fenyegetésnek olyan stratégiája, melynek célja a félelem keltés révén, meghatározott politikai, ideológiai, vallási célok kikényszerítése.

Azt kell, hogy mondjam, hogy a fenti definíciónak megfelel mindkét úriember cselekedete. Nekik nagyon is meghatározott politikai céljaik voltak, melyeket erőszak alkalmazásával illetve azzal való fenyegetéssel próbáltak kikényszeríteni.
Budaházy szimpatizánsai nagyra becsült magyar történelmi személyiségek neveivel szoktak dobálózni; mely szerint ha Budaházy terrorista, akkor ők is azok voltak.
Van egy rossz hírem: ez igaz. Rákóczit a Habsburgok életre-halálra keresték, magas vérdíjat tűztek ki a fejére, hogy mást ne mondjak. Naná, hogy terrorista volt a szemükben!

Egy alternatív világban, ahol a magyar határokon nem csak a balkáni útvonalon de mindenhol szögesdrót és vámszedők lennének, és a turulmadaras zászló lengene a középületek homlokzatán az Adriától egészen Galícia határáig - nos, ott ő valószínűleg Nemzeti Hős lenne.
Hogy milyen lenne ott élni?
Nem tudom, mert nem ott élek.
És akik éltetik - ők sem.
Ő itt, ebben a világban egy terrorista, aki a fennálló államrend ellen támadt.
Ráadásul elkövetett egy-két kevésbé szimpatikus dolgot is: elagyabugyáltak (tán ki is fosztottak) egy újságírót - és amit a TV székháznál csináltak, attól külön hányok a mai napig is.
Mindegy, hogy ki van hatalmon, a TV archívum a nemzet kincse.
Aki azt megrongálja, bármilyen erős felindulásból - az egy állat. Már elnézést.
Hogy lehet egy ilyen krapek viselt dolgaival normális embernek azonosulni?
Persze, felmerülhet itt a lassan lejáró trianoni szerződés kérdése - szépnevű Tvrtko barátunk vakarászta legutóbb ezt a kérdést, és most megint felmerült jobbról korlátolt barátaim körében ez a szenzációnak kevéssé nevezhető, régen ismert tény.
Erre azt találtam írni, hogy bátor ember templomban is fingik, meg, hogy nem lesz ennek jó vége, ha mi kihátrálunk a Zunióból és elkezdjük visszakövetelni a területeinket, román bakancsok fognak masírozni Budapest utcáin.
Én ezt komolyan gondolom.
Normális ésszel nem lehet azt gondolnia egyetlen hős magyar vitéznek sem - még akkor se, ha pörsenések vannak a seggén, mint Matolcsy ezt olyan kedvesen elővezette - hogy mi fújjuk a passzátszelet. Hogy ha beterjesztene ez a lélekszámában megapadt, gazdaságában meggyöngült nép ilyen követeléseket, hogy azt mi ép bőrrel megúszhatnánk.

Visszatérve korábbi felvetésemre, melyben vélt, vagy valós érdekeket emlegettem, el kell, hogy mondjam: aki azt hiszi, hogy ma ennek a népnek az a legvalósabb érdeke, hogy mielőbb turulzászlók lengjenek a történelmi Magyarország minden vármegyéjének központján - az nagyon nagy tévedésben leledzik...

(Javaslom számukra az alábbi fohász alkalmazását: "Uram, ne azt add meg nekem, amit kérek, hanem azt, ami valóban a javamat szolgálja!...")

Ahmed H is azt hitte, hogy elegendő köveket dobálni a magyar szögesdrót meg határőrség ellen.

Hát ez kábé ugyanilyen szintű tévedés lenne. Méghozzá olyan következményekkel, amelyek kimerítenék a "népirtás" fogalomkörét. És nem csak áttételesen.
Mindezt állítólagos hazaszeretetből.

Térjünk át Ahmed H esetére.
Nem, nem vagyok boldog a szögesdrót építésétől. Nem érzem humanitárius cselekedetnek. De tudom, hogy - a jelenlegi helyzetben - valahogy tényleg kezelni kellett rövid távon a migrációs válságot. Hirtelen sok volt az Európára szakadt jövés-menés - féltik a kis nyugijukat, és ez valahol, bizonyos fokig érthető is.
Nem gondolom, hogy Európának el kellene utasítania a menedékkérőket. Sőt, azt gondolom, hogy a migráció - az európai népességfogyás ismeretében - törvényszerű is. Hogy egy undorító és értelmetlen háború felgyorsította, ez tény, de attól ez még nem elkerülhető jelenség. És nem a háttérhatalmak mesterkedése, vagy egyéb hagymázos elképzelések - hanem az európaiak, köztük honfitársaink gyermekvállalási kedvének elmúlása miatt.
Ezzel együtt, azt igenis gondolom, hogy Európának joga van kivizsgálni minden egyes menedékkérelmet - önvédelemből. Hiszen a sok jó szándékú szerencsétlen között valóban megbújhatnak gonosztevők is.
Pontosan emiatt nem értettem egyet azzal, hogy menedékkérők csapatostól bolyongjanak Magyarországon ellenőrizetlen körülmények között, helyismeret és nyelvtudás nélkül, és kormányzati provokációnak tartottam, hogy Budapesten át irányították őket a rövidebb útvonalak helyett.
Azzal se értek egyet, hogy most meg mindenkit elutasítunk.
A lónak két oldala van, ez igaz.. .de meg kellene tanulni már végre középen megülni.
Ami Ahmed H-t illeti, már mikor lefogták is biztos voltam benne, hogy nem lehet az IA vagy egyéb hasonló szervezetek embere.
Mert aki az - az az úton lapul. Elvegyül. Nem hőbörög, és nem dobál köveket, annál neki sokkal komolyabb "játékai" vannak.
Olvastam, hogy európai az egy szem felesége, régóta Cipruson él, és hogy a szerencsétlen szüleit és rokonait kísérte végig a menekülési útvonalon.
Azt nem értem, hogy ha ez így van, miért nem tudott a családtagjainak is tartózkodási engedélyt szerezni Ciprusra. Nyilván, az ottani "kerítések" miatt.
Mint embert, nagyon sajnálom a történtekért.
De ez nem változtat azon a tényen, hogy illik a cselekedetére a fenti definíció. Sőt, én még a szándékosságot sem zárom ki - hiszen a média tele volt a hírekkel, mely szerint megépült a nagy csodálatosságú kerítés, és ők mégis odajöttek.

Azt hiszem, mindkét, fent analizált esetben inkább a Btk. lenne átgondolandó - hiszen manapság már terrorizmus és terrorizmus között is van különbség, és mivel a fenti két eset egyikében sem történt komolyabb személyi sérülés, be kellene tenni egy enyhébb büntetéssel járó passzust.

Lehet vele szimpatizálni, vagy elítélni - de attól a szándék, az szándék. És kimeríti a definíciót.

Mohamed is azt mondta a Korán szerint: a szándék minősíti a cselekedetet.
Hát tessék.

Kellett ez Nektek, fijjuk?