Azt hiszem, ma jókat melóztam százon. Elégedett vagyok a munkám eredményével. Az íriszes kertrészlet remek lett. Még van hátra némi dolog a környezetében, de munka közben jött az ihlet, hogy hogyan rendezzem félkörívbe a tavacska körül a töveket, és a végén, a félhomályban, mikor egy pillanatra megálltam elgyönyörködni benne, az elégedettség érzése suhant át rajtam. Nagyon tetszetős lett, el tudom képzelni, hogy egy év múlva, ha virágozni is kezdenek, mennyire szép lesz. Az a pár szem eper, ami teremni fog, elkezdett pirosodni. A három hete nyírott fű már megint majdnem térdig ér, és az orgonabokrokat is meg kellene faragni. Szomszédom tavasszal mindenáron meg akarta metélni a futórózsákat, én nem engedtem. Azt hiszem, jól tettem. Hihetetlen mennyiségű bimbó várja, hogy végre kipattanhasson. ...szeretném azt a rózsalugast. Szépen, szabályosan. ...talán majd őszre. Most a feladat a tavacska és a támfal. Azt hiszem, ha lassan is, de haladok vele. Bárcsak több időm lenne ezekre a dolgokra!
Képeket holnap hozok, azt hiszem, amúgy is rengeteg képpel tartozom olvasóimnak.
De egyelőre nem szerkeszem még át a blogot, majd mérleg időszak után.
Ma is két részre osztottam a napot: délelőtt könyvelés, délután kertészkedés.
Elsuhant... teljesen jól megvoltam Virtuális nélkül.
Azt hiszem, a mai napomat nagyrészt a sokat emlegetett Jelenben töltöttem.
Egész jó volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.