Ma viszont megjött a munkakedvem. Végre takarítgattam, elkészítettem a horgolt ruha projekthez kapcsolódóan a saját méretemre a ruha alapszerkesztését (menet közben rájöttem, hogy ezen módosítanom kell majd, tekintettel a vállpánt részre), kisütöttem egy adag túrós buktát, egy adag lekvárost, meg egy adag kapros-túrós batyut.
A gardróbszekrényből kirámoltam mindent, de visszapakolni csak "holnap" fogom. ...ja meg könyvelnem is kell majd. És az angol nyelvű levelezésemig se jutottam még el.
Piszok rövid a nap, ha az embernek van munkakedve.
...munkakedvhez még egy adalék: valamelyik éjjel azt álmodtam, hogy ások... Fiatal voltam, és anyuékkal ástuk a kertet, szép, fekete föld fordult ki az ásó nyomán... Felébredve komolyan eltűnődtem a szamócaágyás telepítésének realitásán, - de végül erőt vettem magamon, és úgy döntöttem, hogy az idén még nem.
Jövő ilyenkorra azt hiszem, már lesz anyagi tehetségem némi fejlesztéshez.
De azt még meg is kell érni.
Most a legfontosabb a télre való felkészülés. Fel kell tölteni a gáztartályt.
Nemsokára jelentkezem a ruhaprojekt alsószoknyájával (kár lenne azt a szép anyagot elszúrni). Addig viszont: Túróst Nektek! :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.