Fürdőzés

...úgy voltam ezzel az egésszel, hogy 3.600.- Ft ugyan ménkű sok pénz egyetlen programra, de üsse kavics. Végül is, az idén, egy-két velencei-tavi kirándulást leszámítva, nem voltam sehol. Ennyi akkor hadd legyen.
Egyébként is, imádom a Rudas fürdő vizét, csodálatos a fájdalomcsillapító hatása. (Radioaktív víz. Ha jól olvastam, az egyetlen ilyen Budapesten. Tudtátok?) Kár, hogy jószerivel csak a külföldiek számára megfizethető...
Tehát, a tegnap éjszakai fürdőzés tulajdonképpen régi tervem volt. (Köztünk szólva, azok között a régi falak között szinte mindegy, hogy éjszaka van, vagy nappal. Így is, úgy is különleges élmény.)
Ahogyan, a fürdőzés végéhez közeledve, ott hevertünk Szomszédasszonnyal a medencében, ismét elkapott az a nagyon szeretett, és nagyon ritka érzés, amit én Világbéke életérzésnek nevezek.
Ekkor rájöttem valamire.
Ez az érzés a csontokban lakozik. Csak akkor jön elő, ha a csontjaimat megfelelően átmozgatom, megfelelő ingereket kapnak, fellazulnak, kiegyenesednek...
...
Délelőtt, mikor a röntgenorvosnő behívott magához, azért meglehetősen elcsodálkoztam.
- De azt tudja, hogy magának nem egy csigolyája volt eltörve, hanem három?
(Honnan tudtam volna. Előszörre még azt az egyet sem sikerült megtalálniuk, amivel később, saját bevallásuk szerint is kis hatékonysággal, kezeltek. Legfeljebb a Lajos király-sztoriban leírtak alapján sejtettem, hogy akkor és ott élet-halál között voltam. De Lajos király története nem hatotta volna meg a baleseti sebészetet, ezért inkább nem fárasztottam őket vele. Maradtak az összeszorított fogsorral végzett mindennapi teendők.)
Mindenesetre a Rudasba nem kaptam beutalót, csak a Gellértbe. A Rudasban nincs, csak kádfürdő SZTK alapon, ami számomra szomorú hír volt. A doktornő felhívta a figyelmemet arra is, hogy a térítési díjak, tekintettel az általános jólétre, emelkedtek.
...
Nem fogjátok kitalálni, mi lesz ennek az egésznek egyedül a szűk keresztmetszete. ...vagy mégis? :-(