Coolpix L25

Ígéretemhez hűen, ha kis késéssel is, de megpróbálom röviden összefoglalni az eddigi, amatőr fotós tapasztalataimat az új gépecskémmel. A késést nézzétek el nekem: kezdőként meglehetősen bizonytalan vagyok abban, hogy megállapításaim nem tűnnek-e majd viccesnek, vagy túlságosan magától értetődőnek olyan olvasóim számára, akik kicsivel jártasabbak a fényképészet rejtelmeiben. Vegyétek úgy, hogy ezek egy kezdő nagy felismerései :) és ne nevessetek ki érte.
Úgy tervezem, hogy mondanivalómat itt-ott fényképekkel támasztom majd alá. Nem elsősorban jól sikerültekkel, azokkal már rég eldicsekedtem. :)
Kezdeném azzal a mondattal, amelyet útravalóként kaptam Johnnytól a fényképezőgép-vásárlás mellé, mikor  azt mondtam neki: "...igen, de ez csak egy kis gép. Csak 30 ezer forint volt minden kiegészítővel együtt."
Rám nézett, és azt mondta:
"Ez a kis gép többet tud, mint az, amelyiket én vettem néhány éve százezerért."
Ez fontos pozitív megerősítés volt valamiért, azóta kissé más szemmel nézek a gépecskémre. Hiszen Johnnynak, alighanem, teljesen igaza van ebben.
Tehát lássuk, mit tud a legújabb játékszerem.
Amiben teljesen megegyezünk, én, és az új fényképezőgépem, az az, hogy szeretünk makró fotókat készíteni. ...nincs annál nagyobb gyönyörűség, mint mikor lehajol, leguggol az ember egy jelentéktelennek látszó növényi részlet, vagy egy apró bogár mellé, mert észreveszi benne a Teremtés tökéletességét. Felemelő érzés, mikor az elkészült képet visszanézve, ugyanezt érzi az alkotó. Mint például, mikor ezt a képet megláttam.

Persze, a makrózáshoz, mint kicsit később rájöttem, sok fény kell. Ha nem elég a fény, hiába az automatika, szegény gépecske csak kattog, kattog, hiába nyomkodom én rajta a virág jelet, nem tud átállni, és nem a közeli "célpont" lesz éles a felvételen, hanem a néhány méterre lévő háttér, mint egy normál fényképen. Ez történt például itt is:

Látható, hogy hiába szerettem volna, ha a faágon lévő vízcseppekre fókuszál, mindenáron a mögötte lévő tájat akarta fényképezni... mindez eső utáni, borongós időben történt, és én még most sem tudom teljesen bizonyosan, hogy a fény hiánya, vagy a háttér mélysége az oka-e annak, hogy nem akarta közelre hozni a fókuszpontot, hiába küzdöttem a virágocska (makró) jellel. A gép készítőinek mentségére, ők is jelzik, a használati útmutató 28. oldalán, hogy nem mindig működik az automatikus élességbeállítás. (Ez esetben tán a háttérből érkező szürkés derengést "ellenfény"-ként érzékelhette...)
A következő képen teljesen egyértelmű, hogy a fény hiánya a kudarc oka:

Ezen a képen az égvilágon semmi nem lett éles... még szerencse, hogy a Nap előrehaladásával javultak a fényviszonyok, és így el tudtam készíteni hálótársamról az FB-n közzétett sorozatot. Az éjszakai pillangó fényképezésével való küzdelmem kapcsán kezdtem el a gép kijelzőjén felvillanó különböző számokkal foglalkozni. Azóta megtudtam, hogy 1/60-ad az az idő, ameddig van esélyem arra, hogy kézből is megfelelő élességű fotót tudok készíteni :) ..persze akadnak kivételek.


Tehát a fény hiányára érzékeny a kis szerkentyű. Méghozzá annyira, hogy már akkor is, amikor az emberi szem még simán teszi a dolgát, ő már akkor segítségül hívja az automata vakut. Így történt ez ennek a képnek a készítésekor is:

Mit ne mondjak, én lepődtem meg a legjobban, mikor villant egyet... Egyáltalán nem éreztem szükségesnek a hozzáadott fényt. Ezért aztán ki is kapcsoltam. Amire viszont a hosszú exponálási idő, és a vele járó apró elmozdulások miatti életlenség lett a gép reakciója:

A múltkori fotós órán :) tanultam, hogy ilyenkor van mód a blende állítására.

Minél nagyobb a szám, annál kisebb a rekesznyílás annál több fény kell, viszont annál nagyobb lesz a mélységélessége a képnek. Nagyobb blendénél kevesebb fény elég, de a kép kevésbé lesz plasztikus, csak az lesz éles, ahová az élességet állítottuk, a többi nem. Gépen szereplő kompenzációs szám (+/-  akárhány) fél, egy rekesznyit korrigál!, ez beállítás kérdése.

 Ezt a fényképezőgép leírásában expozíció-kompenzációnak olvashatjuk.
Ezzel kapcsolatosan a vízcseppektől csillogó fűzfaágakról +1-es állásban az alábbi fényképet csináltam:

Persze, nincs reménytelen kép, legfeljebb némi utómunkálat szükséges:

Tény, hogy az így elkészült kép némileg valószínűtlen lett. :) Viszont érdekes.


Az expozíció (rekeszérték) növelésével valóban csökkenthető a záridő, bár ez - már kikísérleteztem - néha összezavarodik szegénykém automatikájában. Hiába, mégiscsak egy alacsony árfekvésű termék... volt már olyan, hogy az eredeti záridő "ottfelejtődött" az expozíció-kompenzáció beállítása után is. ...ilyenkor érdemes elölről kezdeni a kép megkomponálását, magához szokott térni, csak kell neki egy kis idő. Vagy a kiírás nem egészen jó... mert csináltam már vele 1/1250 kiírt záridőnél (?? kijelzési hiba??) (-2 expozíció-kompenzáció) is éles (bár sötét) képet, és ugyanarról a tárgyról 1/25-nél is (+2) éles, nagyon világosat.
Van még két érdekes jelzés a gépen. Az egyik a mozgásérzékelő, ami egész jól működik. Amióta bekapcsoltuk, sokkal kevesebb az életlen kép.
A másik maga a rekeszérték. Ennek kijelzése is néha késik, illetve helytelen.
Összességében véve a visszajelzések néha pontatlanok, sokszor szinte szenved, kerreg és nyöszörög szegényke a kezemben az automata beállításoknál. De megfigyeltem: mindig érdemes új beállítás után a kép újra komponálásakor kétszer-háromszor is félig megnyomni a kioldógombot. Időt kell adni a kicsikének a reagálásra... :)
Megfelelő fényviszonyok között viszont csodálatos képeket lehet vele készíteni:

Megjegyzem, hogy tájkép is elég szép készíthető vele, bár még csak az "általános" móddal készítettem vele fotót, mint pl. ezt:

Persze, a zoomja csak 5*-ös, de ezt tudtuk, mikor megvettük. :)
Ami a motívumprogramok használatát illeti, (elvileg van alkonyat, vízpart, tűzijáték mód is), ezekről még viszonylag kevés a tapasztalatom (a makrót kivéve), tehát majd később visszatérünk rá, még ismerkedünk egymással :)
Összességében véve könnyen kezelhető, helyes kis gépecske - tanulni remekül lehet vele... :)