Kezdetek
(Kéretik úgy olvasni ezt a részt, hogy egy évvel ezelőtt írtam)
- Te biztos Mérleg jegyű vagy - mondtam. Ez még az első napok egyikén történt, talán azon a napon, mikor kisebb sokkot kaptam a Pintyőkés szép történettől és titkon a hátát tanulmányoztam, nem tollas-e.
Határesetnek tűnt, itt-ott egy egy puha pehellyel. (Kopasztás utáni látvány, támadt fel bennem a megalapozott gyanú.)
- Nem, én Szűz vagyok.
- Ej, de jó neked, bármit csinálhatsz, az maradsz - feleltem, enyhe szemöldökfelvonás mellett, és ezt követően sokáig hajtott az elemi kíváncsiság, hogy hogyan lőhettem ekkora bakot... izé... szüzet. (Ebből már nem jövök ki jól, attól tartok. Hagyjuk is. :D )
Merthogy ismerek Szűz jegyében született embereket... és nem, nem ilyenek. Nagyon nem. Vagy még inkább úgy mondanám: nem ilyen érzeteket váltanak ki belőlem. Illetve... nem minden esetben.
Viszont analógiák sorát tudtam felállítani egy régi történettel, s ez zavart. Sőt, aggasztott.
Önmagában a Szűz, mint csillagkép, illetve az én Mérleg Kosom harmonizálása vele (illetve annak tudott, megtapasztalt nehezítettsége, a Szűz jegyű emberek belőlem kiváltott ambivalenciái - illetve annak most tapasztalt hiánya) - de az az érzés is, hogy aggodalmaimat a Mérleg jegyhez kapcsolható parák töltötték ki.
Szélviharban papír tízes - hát igen, a jó öreg Mérleg már csak ilyen. Különösen szembeszökő ez a tulajdonság, ha az illető Mérleg szülött történetesen férfi. Kedves, aranyos, nagyon szerethető - és hajlik, mint a nádszál az alkonyi szellő legkisebb fuvallatára.
Egy férfi meg... tudjuk. Legyen gát, kikötő, kőszikla, Kínai Nagy Fal; esetleg világítótorony vagy sarkcsillag, Dél Keresztje - de ne legyen nádszál. Az kecses, elegáns - és végtelenül nőies.
(Előbbi mondatomat visszaolvasva eltűnődtem kedvenc hasonlataimon, és arra jutottam, hogy valószínűleg hiba részemről, hogy az oázist, mint földrajzi képződményt nem sorolom a "férfi" analógiái közé. Mert ugyebár, a fenti archetípusok azok, amelyekben felismerni vélem a "férfi"-t. Sajnos ezek bizonyos értelemben mind ridegek vagy legalábbis merevek; vagy (na pláne), elérhetetlenek. Egyetlen szolgáltatásuk legjobb esetben is csupán a stabilitás csalóka érzése. Ehhez képest milyen jó lenne egy oázisként funkcionáló férfi az elcsigázott női léleknek, - ugye hogy ugye?
...Biztos van olyan is, de mivel nincs képem róla, képtelenség olyanra lelnem. Ennyit erről.)
El kell mondjam ismét ezen a helyen, hogy a Kapu Őrzője végtelenül alapos munkát végez. Bár kellett hozzá néhány hossz, de a múltbeli tapasztalatok mélyre temetett tárházából végül tévedhetetlen bizonyossággal vette elő azt a történetet, amely homályos aggodalmaim forrása és kiindulópontja volt.
Nem volt könnyű dolga. Mélyre kellett ásnia a téridőben, olyan sírhalmot feltárva, melynek érintése fájdalmas a mai napig is; pontosan ezért a hozzá vezető utak is el vannak torlaszolva, sűrűn benőtte őket a tüskés bozót, mint a Csipkerózsika mesében a kastélyhoz vezető utat a vadrózsa.
Miután felszínre került az aszott tetem - első szerelmem szép emléke - meg kellett állapítanom, hogy egyes részei, hiába telt el azóta annyi évtized, még a mai napig is fájdalmasak és igencsak érzékenyek. Csendesen szemléltem napokig, siratva ifjúságom szép idejét és az első igazi, hatalmas baklövésemet, mely megalapozta harminc év szenvedéseit - majd óvatosan visszafektettem sírjába a szép és fájdalmas emléket, gondosan felírva a homlokom mögé mindazt, ami ebből a tárgykörből a jelenre tartozik-tartozhat.
Ezzel együtt, teltek a napok-hetek, és nem tudtam, hogyan kezdjek neki a mondanivalómnak - pedig ha valamiben, akkor abban bizonyos voltam, hogy ezt el kell mondanom valahogyan, már csak a saját lelkem megnyugtatása miatt is.
Aztán végre hozzájutottam a pontosabb születési adatokhoz - és bár egy haverom száz éve kér tőlem egy horoszkópot amit azóta sem alkottam meg, ennek ellenére lázas kíváncsisággal estem neki Róbert Gida születési képletének.
Az egy dolog, hogy az aszcendense Mérleg.
De azon kívül még négy bolygója is a Mérleg jegyében van, közülük a legdominánsabb a Merkúr az 1. házban.
Itt kapott a korábbi gondolatmenetem egy pipát: mégse vagyok én annyira rossz emberismerő, hiába. Ha valaki Mérlegként jelenik meg a többi ember számára, akkor Mérlegként jelenik meg.
- Rendes fiú.
- Jó ember. - ilyen megerősítéseket hallottam az ismeretségi körben, néha már én jöttem zavarba (emberek, ezt hadd döntsem el én.. - gondoltam magamban és mosolyogtam zavartan tovább, arra gondolva, hogy ezek a köcsög Mérlegek már csak ilyenek, egy valamihez rohadtul értenek: hogyan kell magukat megszerettetni másokkal. Hogy ennek, nemétől függetlenül, hány ember képes felülni - félelmetes. Elég megnézni a Fészbukk profilomat. Rajongóimnak se szeri, se száma. Én meg úgy csinálok, mintha szeretném őket.
Pedig lóf@szt.
A népszerűséget szeretem, - mert köcsög Mérleg vagyok én is.
Nyilván Robinál az egész némi gátlást szenved a Szűz bizonyos tulajdonságai miatt, de személyes ismerősei azért nem tudták nem észrevenni és nem értékelni az alapvetően Mérlegre hajazó kommunikációt.
De a többi kérdésemre is választ kaptam.
Megnyugodtam, hogy bár nagyon visszafogott és érzelmeit befelé megélő emberrel hozott össze a sors, mégis, a Mérleg elég lelki gazdagságot ad neki, hogy ne legyen unalmas vele az élet; a Szűz viszont elég stabilitást ahhoz, hogy ne legyen szélviharban papír tízes.
Mars a Skorpióban, további néhány bolygó az Oroszlánban - mire a végére értem, bár nem tudom elmagyarázni, miért, de sokat enyhültek a jövőre vonatkozó aggodalmaim.
És mégis, ennek ellenére... nyűgös vagyok, kicsi vagyok, fáradt vagyok... Fáj a hasam is. Legszívesebben lefeküdnék, nem randizni mennék. Azt hiszem, most épp kevés bennem a hit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.