anélkül, hogy akár csak egy negyed órácskám lett volna bloggerkedni, kertészkedni, húsvéti ételeket főzőcskézni vagy bármit csinálni, amit ilyenkor általában szoktam. (Szerencsére a vállfájdalmaim egy hét Cataflan kúra segítségével elmúltak. Nem is tudom mi lenne velem ha nem így lett volna.)
Szombaton 10 órát dolgoztam, a vasárnap volt az az idő, ami a húsvéti ünneplésre volt szánva - sok helyen voltam keveset. Csaba lányáéknál kellemes volt, de honvágy kapott el az otthoniak iránt, olyan keveset találkozok velük az utóbbi időben. Az egy vasárnap esténk volt csak, hogy kicsit együtt lehettünk. Aztán hétfőn ismét rám esett a munka: bementem az új helyre egyeztetni, aztán este folytattam a régi kiegészítő mellékletét - úgy hajnal kettőig. Aztán hétre bementem dolgozni hozzájuk, úgy 12-ig, akkor átmentem az új helyre, majd este hatra vissza, fél tizenkettőig. Ma pedig reggel nyolcra bementem hogy még az utolsó simítások meglegyenek az üzleti jelentésen. Kilenckor FB üléssel kezdtük, a Farkas bejött kicsit, leült Szúróslevelű helyére (felállt a kedvéért, pedig nőből van, és a tegnap éjszaka rajta sem múlt el nyomtalanul, rajta, aki mindig olyan sima..) enyhén remegett a keze (ne csináld, fááááj, értsd meg...), két mondattal megoldott egy problémát amin a díszes és sok diplomával rendelkező társaság rugózott negyed órája, majd enyhe vállrángatással távozott, hál'istennek rövidesen vége lett a nyaggatásnak, harmincezer forintnyi hibát csináltam a tao számításban, ez tény de attól még a beszámoló maradt majd a bevallásba tegyem be jól, és hipp-hopp vége lett, kezdődött a Közgyűlés, hamar vége is lett, elfogadták a beszámolót és Újfiú üzleti tervét és... és... fúúúúúúúúúúúú...
Akkor ott azt hittem, hogy most felbukok, elértem a teljesítő képességem határát.
De még megcsináltam a számlázásomat, kihúztam Morgóból is a sajátját, elkészítettem egy jövedelemigazolást, egyeztettem a könyvvizsgálóval aztán elmentem Úhelyre.
Na ott már nem bírtam újabb mérlegrészlet zárásába kezdeni csak apróbb dolgokat csináltam.
Fel is adtam a harcot ötkor és eljöttem végre, a változatosság kedvéért haza.
Itthon rám esett a csodálatos, gyönyörű Tavasz és én kicsit elfelejtettem a fáradtságot, kimentem kicsit gyomlálni meg fényképezni.
Most csak egy képet hozok, de hét végén igyekszem bepótolni Nektek, ígérem.
...szóval élek, ha alig is. Mindenesetre a nagy megpróbáltatások felén túl vagyok. Ma megérdemeltem ezt a pár órányi lazítást.
Holnap folytatása következik.
Jó éjszakát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.