Sarlatánok kíméljenek

..ma tehát rászántam magam az SZTK-lakó sarlatánok meglátogatására. Úgy mentem, mint akit lökdösnek.. és lám, nem véletlen az averzióm irányukba...
...
A reggel jó hangulatban telt. Andival jókat kacarásztunk az "Így jártam anyátokkal" egy epizódján, a "pucér pasi" technikán. Aztán a villamoson egy hőbörgő szolgáltatott okot némi vidámságra, aki, miután megtudta, hogy a villamos Újbuda Központig jár, és őt forgalmi akadály miatt nem viszi el a Gellért térre, szentségelni kezdett, majd közölte, hogy feljelenti Orbán Viktort mindezekért.
Ezen tényleg csak röhögni lehetett.

Azon már nem annyira, hogy kiderült: csak délután kettőtől van felvételes orvos. Ekkor délelőtt 11 óra volt, és én úgy döntöttem, hogy meglátogatom a Dunát.
Lesétáltam a Gellért térig, és fényképezésbe kezdtem.
Jó volt, bár ért egy nagy veszteség: alighanem a Dunába esett anyukám régi horgolótűje, amelyiket annyira szerettem. :(
Nem is kaptam ugyanolyat, csak teflonost, és szerintem még a számozása sem teljesen ugyanaz. De mindegy: sürgősen pótolni kellett.

Levendulát nem találtam, így a levendulás rózsalekvár készítése további késedelmet szenved. Talán nem is baj.

Ami viszont tényleg lelohasztotta a jókedvemet, az a fogorvosi szuper hozzáállás volt. :(
...
Tudniillik, viszonylag elfogadható várakozás után sorra kerültem, és a doktornő elküldött röntgenre. Megismertem őt, ő készítette a garanciális fogamat is, melyről egy másik doktornő később megmagyarázta, hogy az tökéletes munka, én meg azóta minden étkezés után egy fél sertést bányászok ki belőle (vagy csirkét, ritkábban marhát - a menü függvényében. Csak, mert annyira jó munka. Olyan igazi SZTK meló.)
A röntgenben kellemes meglepetés fogadott. Az SZTK határozottan feltört, panoráma röntgen gépet is szereztek valahonnan. Még az 500 forintot sem sokalltam érte, (különös tekintettel arra, hogy maszekban ugyanez 10.000 Ft - ezt én pontosan tudom, áttanulmányoztam ZSi-ék árlistáját).
A CD-vel visszamentem a doktornőhöz. Némi várakozás után be is hívtak.
- Hát, itt nagy baj van! - fogadott a doktornő, és a képen látható fogszörnyek egyikére mutatott. Egész pontosan a gyökér végére, ahol valami kör alakú izé rajzolódott ki a felvételen.
- Ez itt egy ciszta! Ez sok bajt okozhat, károsíthatja a szívet-májat-vesét, ezt a fogat KI KELL HÚZNI!
Az asszisztensnő már írta is a beutalót a szájsebészetre.
Ekkor esett le, hogy amit látok, az nem ám a most fájó fog - dehogy is, az kit érdekel, hogy a kedves betegnek mi fáj?
Ez bizony a másik oldalon van, épp a jobb alsó nagy őrlőről beszélgetünk, mely ZSi keze munkája óta teljesen békésen elvan a számban (és ugyanilyen cisztás vagy 10 éve - hagyjuk ezt a nagy fokú szakértelmet...)
Pontosan tudtam, mikor ZSi-nek sikerült beleapplikálnia a csapos koronát ebbe a fogba, hogy most valami olyasmi történt, amit csak kevés fogorvos tudna így véghez vinni. Azt a fogat már akkor ki kellett volna húzni - de nem, ő megmentette, annyira, hogy a mai napig fájdalommentes és használható.
- Nem, köszönöm, én nem szeretném kihúzatni azt a fogamat. Nem fáj, tudom használni, köszönöm, nem.
- Maga tudja - zömített a doktornő annyi lenézést a hangsúlyába, amennyit két szóban csak össze lehet sűríteni.
- És mi a helyzet a másik foggal, a másik oldalon, ami fáj? - bátorkodtam megkérdezni.
- Semmi. Az a fog ép, egészséges. Gyökérkezelt, az igaz, de semmi baja a gyökércsúcsoknak.
- De hát mállik a tömés belőle, és fáj.
- Majd teszünk bele másik tömést. De én mostanában nem érek rá ezzel foglalkozni. Tele van az előjegyzési naptáram. Jöjjön vissza mondjuk... mondjuk... július 3-án. Majd akkor betömjük. Vagy lesz vele valami - mondta, enyhe vállrándítások kíséretében.
Nem hatotta meg különösebben, hogy nekem momentán az a fogam fáj, és az sem érdekelte, hogy három hét alatt akár az a gyökércsúcs is elfertőződhet, ami most még egészségesnek tűnik.
Sőt, tulajdonképp, az se hatotta volna meg, hogy én egyik oldalon se tudnék rágni, ha a hülyeségének hiszek, és hagyom kirángatni a még használható jobboldali fogamat, mielőtt a bal oldalt rendbe hozzák.
Szimpatikus hölgy a doktornő, hiába. Csupa empátia.

Már kint voltam az utcán, mikor eszembe jutott, hogy legalább a panoráma röntgent elkérhettem volna. Ha már 500 forintot fizettem a CD-ért.

Így jártam.
De a magyar állam is ostobaságot követ el, ha ilyen sarlatánoknak akár öt forintot is ad a "szolgáltatásaik" ellentételezésére.
...
Jöjj, ZSI! Inkább nem eszem!!! Fog nélkül úgyse lenne mivel! Találkozunk, szépfiú! :D

(<3)