Bevételi terv

Mint gyakorló vállalkozót, napok óta gyötör a tervkészítés szükségességessége. Napok óta gyötör, még Morgónak is futottam egy kört ez ügyben, aki egy legyintéssel elintézte a dolgot:
- Minek az neked? Még a bevételi tedvedet sem tudtad tartani!
Felhorgadtam az igazságtalan állításon, és eszembe jutottak a MINKE előadáson hallottak: a könyvelésnek az a legnagyobb előnye, hogy tervezhető és folyamatos cashflow-t biztosít, melyből ha meggazdagodni nem is, de megélni mindenképp meg lehet.
Ezen gondolat mentén hirtelen elővettem az év elején összebarkácsolt bevételi tervet (a kiadásit most hagyjuk, azzal durván elúsztam új nagy családomnak "köszönhetően"..) és összevetettem a realizálással.
Bár néhány megbízó váltás volt a sztoriban, de alapvetően igen, kb. 99%-ra hoztam a tervet.
Persze, érvényes szerződésállomány birtokában ez tavaly könnyen volt tervezhető.
Jelenleg nem ilyen jó a helyzet. Fixen tervezhető bevételeim 2018-as nagyságrend felét is csak kis jóindulattal érik el, partnereimet eladták, megszűntek, utolsó, rosszkor jött próbálkozásom pedig kudarcba fulladt. (Mégsem érzem teljesen hiába valónak, de hogy hogyan és miért, az egy másik bejegyzés témája lehetne - ha odajutok).
Tehát felét sem dolgozom a korábbinak, sőt, nem is hiányzik újra az a nagy pörgés. Hátam közepére sem kívánom - ennek az okát is jó lenne tudni: burn out, fizikális okok, életforma váltás - nem tudom, de nagyon érzem.
Mindenesetre itt állok az üzleti tervezés szükségességét mélyen átérezve.. és nem jutok el odáig, hogy mindezeket kockás excelre vessem.
András előadást tartott a politikai és egyéb megalkuvásokról, én pedig végighallgattam - és ismét rá kellett döbbennem, hogy nincs már bennem.. hogy is mondták ezek az ellenszenves alakok ezen az utolsó helyen? - szóval nincs már bennem kellő alázat. Ezt kiölték belőlem az évek és a tapasztalatok - ha volt valaha is (túl sok akkor se, azt hiszem).
Ez nem azt akarja jelenteni, hogy én nem tudok nagyon együttműködő, lojális és elkötelezett lenni. Dehogyisnem, sőt. De csak akkor, ha van kivel és van miért.
Az álnok és képmutató alázatot inkább meghagynám a fiatalabbaknak, ez az igazság.
Persze lehet, hogy, a világnak ezen a szegletén, ezekben az években ez nem a legszerencsésebb hozzáállás, de hát mit tehetnék, öregszem - azt hiszem ez van a jelenség hátterében.
Mindenesetre tény, hogy ez a hiányosságom jelen bevételi terveimre nincs éppen pozitív hatással, s ez annál fájdalmasabb, mivel jelenleg ismét nagyobb a felelősség rajtam.

Ráadásul, hogy ez még konkrétabb legyen, Morgó épp tegnap dicsért meg, hogy a három női főnöke közül engem bír a legjobban. Leoltottam, hogy ne smúzoljon, úgyis csak a lóvé miatt csinálja, de alapvetően jól esett a dolog. Meg az is, hogy tanulni akar, perspektívát lát a könyvelőirodásdiban.

Vagyis őérte is felelősséggel tartozom.

Szóval álltam a bevételi terv előtt, mint szamár a hegytetőn...

De semmi nincs ok nélkül ezen a Földön.

Ma lógós napot tartottam (egyre gyakrabban van ilyen, sajnos vagy hálistennek) és Robival mászkáltunk ügyintézni. Közben be kellett jönni ide a melóhelyére is. Most csendesen ücsörgök egy széken a hűvös helyiségben, míg kint dolgozik, és irkálgatom a legújabb, marha komoly Felismerésemet, ami, mint minden Felismerés, azért olyan nagyszerű, mert voltaképp magától értetődően egyszerű..

A Felismerés meditatív wc látogatásom közepette ért utol engem, és mindössze ennyi volt:
"Bevételi tervedet nem csupán a saját tevékenységed alapján kell összeállítanod".

Éss.. igen.
Először az életben, nem E-ként kell összeállítanom azt a tervet. És nem csupán egy tevékenységre.

Na ez érdekes lesz.