2015. szeptember 21., hétfő

Bevándorlók bére

...csak halál lehet - kornyikálta Mosolyalbum barátaival, néhány kedélyesen elfogyasztott sör után, a budapesti éjszakában. A jelenet teljesen szürreális volt: itt van ez a nagyon helyes, konkrétan fél (negyed, a családi legendárium szerint a nagypapa járta hegedűvel a zalai dombokat) cigány srác, akire bármelyik, nemzeti érzelmektől túlfűtött fajtámbeli bármikor rásütné a "büdös cigány" jelzőt, némi bátorító után simán visszaküldve őt Indiába - és ezt a vérjobbos rossz zenét nyekeregteti a kazettás magnóból, átszellemült arccal nótázva rá. Magamban mulattam a helyzet teljes értelmetlenségén, és a fejben uralkodó totális zűrzavaron - de ennek ellenére szerettem őt, mert én, rohadt liberális, mindig az embert nézem, sosem a fajtát. (Tudjuk, emiatt lassan hivatalból üldözendő leszek ebben az országban. Még talán a fiam is. A nyolcadvérével meg a 145 IQjával. Ő lett a legokosabb gyerekem. Okosabb, mint a "fajtiszta" fehérek.) Erről a rossz szokásomról azóta sem bírtam leszokni, pedig sok víz lefolyt azóta a Dunán, és lám, eljöttek a megénekelt bevándorlók is. Végül is, minden viszonylagos, a magyarok ezer éve foglalták el a Kárpát-medencét, sőt, Mosolyalbum ősei is több száz éve itt élnek, tehát ebben az összefüggésben itt már ő is őslakosnak számít, hiszen az elbirtoklás a PTK szerint is jogalap a vagyonszerzésre...
1989-et írtunk akkor. Békés, langyos, nyári este volt. Fiatal voltam és szerelmes. A migrációs probléma fel sem merült még gondolatban sem. A dalszöveg a maga teljes értelmetlensége miatt még számomra is elviselhetőnek tűnt. Biztonságban éreztük magunkat.
Biztonságban.
Tudjátok, ez az az érzés, ami most nincs. De nem elsősorban a bevándorlók miatt...

Ültünk a Gellérthegyen és vitatkoztunk. Mosolyalbum várta a rendszerváltást, akarta, remélte. Én meg nem értettem, hogy miben reménykedik: ő a melós réteghez tartozott, és tanulmányaimból tudtam, hogy a kapitalizmusban az ember és ember közti távolság jóval nagyobb. És nem a melósok javára... Nekem kevesebb félni valóm van - ez is átfutott a fejemben. Tudtam, hogy én nem a "legaljához" fogok tartozni az új rendszernek sem. Igen, fenntartásaim ellenére ujjongtam, mikor ledőlt a kerítés. Örültem, hogy Uwe végre nem Magyarországon át motorozik el az NDK-ból az NSZK-ba a rokonaihoz. Ujjongtam még annak ellenére is, hogy tudtam, hogy a kapitalizmus sok tekintetben fejletlenebb társadalmi berendezkedés, mint amit mi a vasfüggöny másik oldalán építgettünk. A javak elosztását tekintve mindenképpen. De azt gondoltam (azt gondolta egy egész nemzedék), hogy cserébe megkapjuk a Szabadságot. Hogy szabadon gondolkodhatunk, jöhetünk-mehetünk és szervezhetjük az életünket. Hogy nem kell soha többé félnünk. Hogy az emberek testvérek. Hogy a kapitalizmusnak az egyetlen pozitívuma - a liberalizmus. A maga legpozitívabb értelmében... ha még akad egyáltalán ebben a sötétségbe süllyedt országban, aki nem szitokszónak érti, az tudja, miről beszélek.

Bikini: Ne ébressz fel

(1. Mondd, hogy szebb vagy, mint aki voltál,
Mondd, hogy jobb vagy, mint aki volt,
Mondd, hogy nem fog rajtad az átok,
Mondd, hogy rajtad semmi se fog!

2. Mondd, hogy nem leszek már soha éhes,
Soha semmi se lesz olyan édes,
Amitől elkárhozhatok,
Mert olyan kívánatos.

R. ||: Óóó, ne ébressz fel! :||

3. Mondd, hogy jó lesz majd itt élni,
Megszületni és itt halni meg,
És hogy nem kell majd hősnek lenni,
Apa légy és férfigyerek.

4. Mondd, hogy testvéred a fél világ,
Csupa félvilági nő,
Csupa félvilági férfi,
És a fél világ felkelő...)

Igen, mi ezt az életérzést akartuk, ezért volt a széleskörű, kerítésdöntő konszenzus, elviselve inkább néhány elemi hazugságot (pl. az 56-os felkelés körüli gyalázatos tényferdítéseket...), csak azért, hogy végre megvalósuljon A MUNKAERŐ ÉS TŐKE SZABAD ÁRAMLÁSA, a gondolat- és véleményszabadság. És, hogy jó legyen itt élni, megszületni és itt halni meg, ne kelljen hősnek lenni... stb., stb., lásd fent, nem listázom újra a vágyainkat.)

Minket átvertek. Átb.sztak, mint sz@rt a palánkon.
Ez az Orbánviktor, ez akkor a mi vezérünk volt. Szabadságról szónokolt. Kerítést döntött. Liberálisan lobogott.
És most?
Azzal kezdte, hogy hátba támadta azt a népcsoportot, akik őt a hatalomhoz juttatták. Igen, a liberálisokról beszélek. Sőt, most kikiáltotta népellenségnek őket "A liberálisok nem szeretik a magyarokat". ("Te nem szereted a magyarokat" - vágta a szemembe Mister X, mielőtt törölt volna az ismerősei közül... hatékonyan működik a Habony féle propaganda gépezet, még olyan emberek is kajálják, akik elvileg épp a jelenlegi kormány adó- és gazdaságpolitikája elől vándoroltak ki ebből a lavórból..)
Míg egyik kezével kilopja a szemünket, a másikkal a keresztény és konzervatív Európáról beszél és embercsoportokat uszít egymás ellen.  Mert ennek a korlátolt, csökött agyú népnek (mit szeressek rajta? Morgó is megmondta: megértünk a kihalásra..) mindig kell valaki, akit aktuálisan utálhat. Hol a zsidókat, hol a cigányokat, hol a devizahiteleseket, hol a sokgyerekeseket, hol a gyermekteleneket, hol a liberálisokat  - valakit itt mindig utálni kell, valamerre levezetést kell találni a nép nyomorából fakadó elégedetlenségnek. Nehogy egyszer őket találja meg.
Most éppen a bevándorlók lettek a közös ellenség. Ez jó, a belső ellenségekkel szemben megvan az a nagy előnye, hogy széles körű összefogással lehet gyűlölni őket. Minél erősebb pánikot keltünk a népben, annál jobban össze fog forrni az utálkozásban, és annál magasabbra emelkedhet a Dicső Vezér a Megdicsőülés Útján. Néhol már nem csupán, mint kis hazánk, hanem mint egész Európa megmentője szerepel, biztos kiskorában fejbe nyomták valami történelemkönyvvel, és ezért most azt hiszi, hogy ő IV. Béla és Európát kell védenie a tatároktól. (Kár, hogy a lánya nem vonult kolostorba, akkor nem kellett volna kis hazánk településeinek annyi pénzt fizetnie a közvilágítás karbantartására, hogy egy aprócska momentumról megemlékezzünk az elmúlt évekből.) És vannak olyan honfitársaink, ezresével, akik ezt bekajálják. Szánalom.
Pedig Magyarország pörsenés a világ valagán, ha, teszem fel, itt mindenki fegyverbe áll és nekigyürkőzik a migránsok aprításának, akkor is rövid úton seggbe leszünk kólintva valami sokkal népesebb és barnább bőrű csoportosulás által, hogy mást ne mondjak. Sőt, akkor leszünk igazán célpontjai az elégedetlenségüknek. Ráadásul jogosan.
Tehát elszigetelt partizán akciónk több mint értelmetlen: egyenesen önpusztító lenne. Remélem, ezt felfogják. Bár, nem biztos. Illetve, sosem lehet tudni, mennyit ér meg a népszerűség. De azt tudom: biztonsági szempontból jobb lenne ebben az egészben minél kisebb szerepet játszani, nem kellene előadni a Migráns Ellenes Hazafias Népfrontot, mert erre nagyon rá is fázhatunk. Hiába hangzik annyira jól a Keleti Végek Őrzője cím, az mindig, rohadt sokba került ennek az országnak. Én simán hagynám, hogy átmenjenek rajtunk, természetesen nem szabadon kószálva, hanem ellenőrzött módon. Aki ide kéri a menedékjogát (ha egyáltalán akad olyan botor), azt alaposan leellenőrizném, a többieket pedig gyors regisztráció után minél gyorsabban tovább bocsátanám. Azzal, hogy normális kvóta szerint visszaveszünk valahány %-ot, ha a célországok megteltek.
Persze, ehhez összehangolt cselekvésre volna szükség. Pánikolás és gyűlölködés helyett.
De mi inkább pánikolunk és gyűlölködünk, gondolkodás helyett.

Nézzük, mik a kedvenc pánikjaink.

1./ Az indiánok is kedvesen fogadták a fajtánkbelieket, ki is haltak azóta.
(Na igen, erre vagyunk annyira büszkék, mi? Félünk, hogy a karmikus büntetés utolér? Tele a gatya rendesen, mi? Az őseink is mennyi gonoszságot tettek azzal a lóhátról hátra felé nyilazással, igaz-e?)
Nem kell ahhoz öngyilkos merénylő, hogy a fehér ember kihaljon. Előbb, vagy utóbb ez szükségszerűen be fog következni a dolgok jelenlegi állása szerint. És nem a muzulmánok miatt. Ezt a csatát a Nagy Fehér Ember már régen elvesztette. Még egy puskalövés sem dörrent. A muzulmánok, négerek stb. k.vára nem tehetnek róla, hogy a fehér ember, a jólétét féltve, nem csinál gyerekeket! A természet a kiegyenlítődésre törekszik: ahol túl nagy a népsűrűség, onnan elköltöznek az emberek oda, ahol egyre alacsonyabb. Ez nem a kormányok által mesterségesen gerjesztett folyamat, ahogyan egy rossz jobboldali videó állítja - ez természetes jelenség. Mi, magyarok, néhány évtized múlva már csak hatmillióan leszünk. Tíz helyett. Az négymillió üres helyet jelent, puskalövés nélkül. Voltunk Agárdon, a szabad strandon - alig volt gyerek. Nyáron. A strandon. Ennyit erről a pontról.

2./ Az ISIS be akarja kebelezni kis hazánkat, rajta vagyunk a térképükön.
Tegyük fel, hogy ez igaz. (Simán lehet. Sajnos.) Valószínűleg igaz, hogy az ISIS-nek kapóra jött ez a menekültáradat, sőt, lehet, hogy még azok az információk is helyt állóak, hogy ők gerjesztették indirekt módon, annak érdekében, hogy terroristákat küldjenek szét Európába a migráns tömegek közé vegyülve. Ezt a gyanút támasztja alá az a felvétel is, amelyet én borzasztóbbnak láttam még a halott gyermekek képeinél is (és amelyet hiába keresek azóta is).
A kép a török-szír határra emelt kerítést mutatja, a szíriai oldalról menekülők próbálnak kétségbeesetten átjutni a kerítésen, a törökök (a befogadó ország...) vízágyúzzák őket, a hátuk mögött pedig, lábhoz tett puskával, sötéten vigyorogva állnak az ISIS katonák...
Én ezt a képet látva jöttem rá, hogy mennyire reménytelen ezeknek az embereknek a sorsa: hogy nincs egy talpalatnyi hely, ahol biztonságban lennének. Hogy akiknek segíteniük kellene rajtuk, azok is ellenük fordulnak. Hogy előttük-mögöttük csak ellenség terem.
Szégyellem, hogy a magyarok is vízágyúval fogadják szerencsétleneket. Igen, szégyellem a fajtám viselkedését. Az éles lőszerről nem is beszélve.
Még akkor is, ha a képen látható ISIS katonákról lesírt, hogy kedvükre való, amit látnak.
Simán el tudom képzelni, hogy a menekültek között ők is beszivárognak.
De a menekültek többsége nem terrorista, hanem áldozat. Méghozzá egy nagyon kegyetlen háború áldozata.
Egy normális világban az elsődleges feladat a migránsok szűrése lenne nemzetbiztonsági és egyéb kockázatok tekintetében. Nem a teljes elutasítás és gyűlölködés, és nem is a szabadjára engedés térkép nélkül egy idegen országban, hogy csináljanak amit akarnak... Hogy Magyarország ehhez kevés, az érthető. De hogy egész Európa ezt nem bírja véghez vinni... Szánalmas.

3./ Hőbörgések.
Hát persze, hogy vannak. Ha valaki éveket lenyomott a különböző milíciák elől bujkálva, aztán a törökök fent bemutatott "szíves" vendégszeretetét élvezve, majd életét kockáztatva átjutott Európába, gyalogolt-buszozott-vonatozott 50 napot - annak nincs türelme. Neked se lenne már, ennyi megpróbáltatás után, mikor azt hiszed, célegyenesben vagy, de itt sem kapsz mást, csak ellenségeskedést. Ja, és: a terrorista nem hőbörög. Az túl egyszerű lenne. Nem fog kerítést ostromolni, hogyne, hogy lebukjon a küldetése teljesítése előtt. Legyen eszetek. Legalább egy kicsi.
Hőbörögni azok a fiatal fiúk hőbörögnek, akik a világon mindenhol a legbalhésabbak, és akik már nagyon szeretnének egy kicsi jót. Esetleg néhány hozzájuk csapódott csavargó. Persze, egy esetleges valódi belső felkelés esetén ők azok, akiket fel lehet tüzelni, mint nálunk a foci ultrákat a Planetáriumra... fuj. De a gyújtópontok kiszűrésével a probléma kezelhető.

6./ Itt a terrorista, hol a terrorista?
Ez egy tréfás népi játék, avagy: azon a bizonyos térképen célpont vagyunk, de a migrációnak mi nem célpontjai vagyunk, csak átmegy rajtunk a nép (a fentiek alapján a terrorista is). Akkor most hogy is van ez? Itt egy súlyos helyrajzi tévedést érzek kibontakozni. Ha nincsenek is nálunk, nem is ide készültek, hogy tudnának itt terrorizálni? Ha ezt valaki megfejtené, adnék neki nóbelcsontot. Esküszöm.

7./ Összeesküvés-elméletek.
Ebben a kategóriában két népszerű verziót is szeretnék ismertetni.
Az első, az teljes csőd, én "agyhalál"-nak nevezném, látszik, hogy jobb szélről erősen korlátolt elmék szüleménye, akkora benne az önmagában ellentmondás.
Valahogy így szól: "Erről is a zsidók tehetnek!"
Ettől leesett az állam.
Tételezzük fel, hogy igaz a másik, népszerű szélső jobboldali állítás, mely szerint Budapest Európa Tel Avivja. A második fővárosuk. (Lehet arra hivatkozni, hogy Magyarországon csak tízezer állampolgár vallotta magát zsidónak. Én itt azokról beszélek, akik nem magyar állampolgárok, de itt töltik idejük nagyobb részét, innen mentik ki szorgalmasan jövedelmeiket - igen, ők számosan vannak és befolyásos emberek, ezt én pontosan tudom). Tehát, tételezzük fel, hogy igaz, hogy szeretik Budapestet.
A mohamedánokat meg nem.
"Te, haver, figyelj!"
Ha neked lenne egy házad, amit szeretsz, beköltöztetnéd bele az ellenségedet? Dehogy költöztetnéd. Sőt, kizavarnád. Vizet öntenél a nyakába...
Na? Dereng már valami? Á, ti magyarok vagytok...

A másik összeesküvés-elmélet szintén elég bizarr.
Valahogy úgy szól, hogy azért nincsenek még békefenntartók Szíriában, mert Amerika és az ISIS titkos paktumot kötöttek, azért olcsó az olaj mostanában, mert tőlük kapják jutányosan.
"Anyósom az tuggya. A mama, az tuggya."
Na igen.
Kezdjük ott, hogy Amerikát nem kell félteni. Van olaja dosztig.
A mostani alacsony olajár inkább arról szól, hogy az oroszokat akarják kellemetlen helyzetbe hozni... szerintem. De lehet, hogy még csak azt se, egyszerűen tényleg sok van. (Ó, dehogynem!)
Ezzel együtt, az még mindig furcsa és meglehetősen rossz szájízt okoz nekem, hogy nincsenek Szíriában nemzetközi békefenntartók. Hogy a terroristák még mindig szabadon öldökölhetnek.
Furcsa, nagyon furcsa. És igenis, szégyenletes.

8./ Világvége életérzés
A kulturális és vallási szokások gyökeres megváltozásának lehetősége okozta világvége-életérzés alól nem tudtam kivonni magamat teljesen. Nem szeretnék csadorban járni és egy nap ötször szőnyegre esni. De aztán elgondolkodtam: ez a világ már most sem olyan, mint amibe beleszülettem. De nem is olyan, amilyet elképzeltem a huszonöt évvel ezelőtti tudásommal. Az európai határok az elmúlt években teljesen elmosódtak: ma már természetes, hogy a Belvárosban több az idegen ajkú, mint a magyar, és az is, hogy ha a volt osztálytársaimat keresem, a legtöbbjüknek külföldi elérhetősége van. A mobiltelefon, az internet, a nyitott határok - ezek a legfőbb változások az elmúlt két évtizedből (meg a sok műkaja, de azt nem nevezném pozitívnak).
Honnan tudjuk, hogy együtt, közösen, hogyan fogunk változni az elkövetkező húsz évben?
A mórokra gondoltam.
Eredetileg ők is arabok voltak.
Csodálatos épületeket hagytak maguk után. Nagyban hozzájárultak a spanyol kultúra fejlődéséhez.
Én valami ilyesmiben reménykedek.

És abban, hogy végre béke lesz abban a szerencsétlen, gyönyörű országban.


(Alhambra, Spanyolország)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves Látogatóm! Köszönöm, hogy elolvastad írásaimat. Véleményedet az olvasottakról köszönettel fogadom.